Faurest, Kristin: Tíz tér - A mi Budapestünk (Budapest, 2010)

■ Benzinkutat építeni a tér iarkán talán mégt>e a legjobb vároitervezéői itratégiák egyike

kevésbé megfogható, mint mondjuk a Szent István parké vagy a Károlyikerté. Ellentétben a közeli Mátyás térrel, a Teleki még nem esett át magas színvonalú rehabilitáción. A VIII. kerület sok más részével szemben a Teleki nem hordozza a tündöklő múlt jegyeit sem; valójában ugyanis sosem tündökölt különösebben, mivel ez a környék soha nem volt sem elegáns, sem gazdag. A tér története 1850 körül kezdődik, amikor a várostervezők úgy döntöttek, hogy a Teleki és a közeli Köztársaság tér maradjon csak fejlesztést nem igénylő piactér. Igazi neve is csak az 1850-es évektől van. Eleinte — funkciója szerint — Széna-, Ló-, majd Marha- vagy Baromvásártérnek nevezték. 1879-től viseli a Teleki nevet a földbirtokos, politikus, író, az 1848-49-es forradalmi kormány diplomatája, gróf Teleki László (1811-61) után.

Az író, Bereményi Géza Cldorádó című filmje, mely később Az arany ára című színdarab alapjául is szolgált, a Teleki téri piacon játszódik. A történet főhőse a piac egyik híres árusa, aki a háború után temérdek aranyat vásárol fel, hogy a jövőjét biztosítsa. Idővel aztán egyre rosszabbul megy az üzlet, és a szocialista állam beavatkozása sem javít a helyzeten. Bezárja a boltot, visszavonul, és elrejti az aranyat, amit az utolsó értékes dolognak tart a szét44