Faurest, Kristin: Tíz tér - A mi Budapestünk (Budapest, 2010)
szerencsére megakadályozta a terv megvalósítását. A kertet 1919 áprilisában átmenetileg megnyitották a szegény gyerekek (és felnőttek) előtt, de nem sokkal később újra bezárták, és téglafallal vették körül. 1928-ban a város megvásárolta a palotát és a kertet, melyből közjátszóteret alakított ki, és a téglafalat lebontatta. Ráde Károly 1931—32-ben áttervezte a kertet, amely így kedvelt találkozóhellyé és koncertek színhelyévé vált. Budapest ostroma során, a második világháború alatt a kert komoly károkat szenvedett. Az első helyreállítási munkák nyomán vált újra alkalmassá szabadtéri koncertek megrendezésére. A hatvanas években a kert még mindig nem tartozott a város legszebb pontjai közé — jóval kevesebb növény volt benne, és túl nagy arányban borította aszfalt az utóbbi időkben azonban újra régi fényében tündököl. 1978-ban Kecskés Szabó Ildikó új terveket készített hozzá, és 1979- ben homokkőből elkészült a szökőkút is. Vajda Viktor újságíró 1880-as ékesszóló szavai napjainkban is érvényesnek tűnnek. Megállapította, hogy a kert feltétlenül segít megkötni a port és a füstöt, a napfény és az árnyék tökéletes egyensúlyát is észrevette benne. (Azt sem felejtette el megjegyezni, hogy a Magyar utcai háztulajdonosok a kert szép látványára hivatkozva magasabb bérleti díjért adják ki lakásaikat.) „Mily sivár lenne e hely a kert nélkül! A görbén kanyargó Magyar utcza lakhatatlan volna, de a grófi kert felvidítja, beillatozza a környéket." Hunyadi tér A VI. kerületi Hunyadi teret alapvetően nagyszerű vásárcsarnoka határozza meg, amely az 1897-ben egyszerre átadott piacok közül utolsóként várja a felújítást. A tér a megragadó Andrássy út közelében bújik meg, meglehetősen ismeretlenül, pedig központi fekvése és csodálatos hangulata nem ezt indokolja. A teret a Csengery, a Vörösmarty és a Szófia utca határolja. Egy 1861-es katonai térképen mint Hunyady Platz jelenik meg, és már a XVI11. század közepén a Terézváros beépített részéhez tartozott. Mindössze néhány lépésre található az Andrássy út és a Nagykörút találkozásától. (Egy érdekes adalék: Reitter Ferenc mérnök-építész, aki nagyon sokat tett Budapest nagyvárosi jellegének kialakításáért, az 1860-as években azt ja25
