Faurest, Kristin: Tíz tér - A mi Budapestünk (Budapest, 2010)

és a távolabbi Lövőház, Káplár és Fény utca járműforgalmát. Ennek következtében a liget szerepe megváltozna: inkább a térség organikus részének éreznénk, mint pusztán idilli megváltásnak a környező zűrzavarhoz képest.

A ligettől egyperces sétára, a Margit körúton áll Budapest legrégibb barokk épületeinek egyike, a budai ferences templom. Helyén a középkorban az ágostonrendiek temploma és kolostora állt, akik az 1700-as évek elején újabb templomot emeltek. A mai épületet, amelyet 1770-ben szenteltek fel, Nepauer Máté emelte. (Az építőmester 19 éves korában lett a budai építész egylet vezetője, állítólag úgy, hogy feleségül vette a Batthyány téri Szent Anna-templomot építő Hamon Kristóf 34 éves, tízgyerekes özvegyét. Nem volt ebben semmi szokatlan akkoriban; egy mester utódja a megkezdett munkáknál többet is megörökölhetett.) Az oltárképek egy része az osztrák Franz Anton Maulbertsch műhelyének alkotása volt. 1785-ben 11. József feloszlatta a rendet, ekkor került az épület a ferencesek birtokába.

Minden elképzelhető szempontból tökéletes ellentéte a barokk templomnak az Átrium mozi, pár lépésre a ligettől, a Margit körút másik, Moszkva tér felé vezető szakaszán. A bérház és filmszínház együttese 1935-36-ban épült, amikor körülötte az utcát még mindig jórészt földszintes házak uralták. Kozma Lajos, a XX. század elejének egyik meghatározó építésze tervezte, aki grafikáiról is ismert volt, de tervezett bútorokat és sok mást is. Az Átriumház egyike volt annak a mintegy negyven épületnek, amelyekhez Kozma készítette a terveket hihetetlenül termékeny korszakában, 1930-40 között. Jelenlegi állapotában is impozáns látvány, bár évek óta bezárva áll, és eredeti építészeti jegyei közül számos meghatározó elem hiányzik róla. Az épület egészét a fekete, fehér, szürke, vörös és narancssárga színek határozták meg. A legszembetűnőbb beépített anyagai az acél, az üveg, a márvány- és üvegmozaik, a műkő, a kerámia, a datolyapálma-furnir (zebrano), a króm és a fehér nemesvakolat. Az előcsarnokot fekete-fehér márványmozaikkal burkolták, míg oszlopai váltakozó kialakítású fehér-fekete-arany üvegmozaik-, vagy fehér-narancs üvegburkolatot kaptak. A nagy, kör alakú art deco lámpák szintén az eredeti berendezés részei voltak. A háború után, 1947-ben Május 1. mozi néven nyílt meg újra, majd 1990-es renoválása után megint átnevezték, és eredeti nevén üzemelt 2002-ig, amikor a környék egy sor más mozijához hasonlóan gazdasági okokra hivatkozva ezt is bezárták.

<4