N. Kósa Judit - Szablyár Péter: Föld alatti Pest - A mi Budapestünk (Budapest, 2007)

■ Az állandó kiállítói üves piramiion át kapja a fényt A múzeum új, föld alatti területei egyébként önmagukban is természettu­dományi ritkaságnak számítanak. A kőbányai rétegekkel rokon szarmata mészkőben folyt ugyanis a munka, így nem véletlen, hogy a geológushallga­tók előszeretettel látogatták a munkagödröt. Temérdek kagylóra, csigára és tüskésbőrű-maradványra bukkantak a munkagépek nyomában. Pest föld alatti patakja - a nagykörúti főgyűjtőcsatorna A kiegyezést követően felgyorsult városfejlesztés egyik pesti tengelyét a Nagykörút alkotta, amelynek építését az [871. évi XLI1. törvényben határoz­ta el a városvezetés. Négy kilométert meghaladó hosszával, harminc év alatt felépült 253 új épületével a körút a századforduló egyik legnagyobb hazai vá­rosépítési alkotásává vált. Nyomvonalát az a hajdani Duna-mellékág jelölte ki, amelyet a középkorban „Fossatum Magnum" — Nagy csatorna — néven jegyeztek, s amely a XIX. szá­zadra gyakorlatilag eltűnt. Ez adta az ötletet Reitter Ferencnek, a Fővárosi 26

Next

/
Thumbnails
Contents