N. Kósa Judit - Szablyár Péter: Föld alatti Pest - A mi Budapestünk (Budapest, 2007)

Nem csoda, hogy a szellőzőrendszer ma is ámulatot kelt. A gravitáció igazi csodákra képes: a levegő, amely a kutakból csodálatos szépségű, ívesen falazott folyosók rendszerén átjut a keverőterekbe, olyan erővel áramlik a föld alatt, hogy lobog tőle a látogató haja. Igaz, olykor rossz tréfákat is űz az épületben dolgozókkal. Megesett például, hogy a Jászai Mari térnél várakozó 2-es villamos megtelt a főgyűjtőcsatornából kiszökött szagos párával, majd a Kossuth téri megállóban az ajtók kinyitásakor kiszabadulva a kutakon át becsusszant a rendszerbe, és pillanatokon belül a képviselőházi ülésteremben kötött ki. (Jobb eset, ha csak a Kossuth téren frissen lekaszált széna illata lengi be a parlamenti üléseket.)

Az Országház alatti térrendszer tulajdonképpen kétszintű. Már a belső udvarok is lejjebb vannak, mint a Kossuth tér szintje, az alagsor ablakai pedig helyenként kilesnek a felszínre. Itt raktárakat, műhelyeket helyeztek el, de jó ideig itt működött a dolgozók és a képviselők ebédlője is. Az alagsor alatti pincék már nem foglalják le az épület egész alapterületét: a fűtőkamrák között ezen a részen kapott helyet például az asztalosműhely raktára.

A Parlament alatt járva az ember persze ma elsősorban a szellőzőrendszer folyosóit és kamráit látja. A falazott alagutak sejtelmesen kanyarognak a föld alatt, helyenként ventilátorokat, másutt fűtőkamrák ajtaját látni. A feliratok az egykorvolt óvóhelyek befogadóképességéről, a mentőállomás hollétéről, a mosdók és vécék elhelyezkedéséről tájékoztatnak, no meg arról, hol gyűjtötték volna össze a gázszennyezett ruhákat. Mindebből mára csak a feliratok maradtak, de az eredeti ajtókon ma is jól olvasható: „Riadó idején zárva tartandó ".

Az Országház alagsorában a második világháború idején kórházat rendeztek be. A föld alatti járatokat viszont az ötvenes években építették át óvóhellyé, akkor falazták el a folyosókat. A födémek vastagítása, az alagutak felszabda- lása erősen rontotta a szellőzőrendszer hatékonyságát. Az Országház építészeti osztálya csak néhány éve kezdhette meg az eredeti járatok helyreállítását, mostanra újra működik például a főlépcsőház szellőzése.

„Szolgálunk és óvunk" - a budapesti metró óvóhelyei

A budapesti metrót naponta több mint egymillióan veszik igénybe.

A kontinensen először üzembe helyezett millenniumi földalatti - vagy ahogy pestiesen nevezik, a „kis földalatti” 4,45 kilométeres hosszával, sűrű megál12