Szablyár Péter: Fokról fokra - A mi Budapestünk (Budapest, 2010)

szabályos kör alaprajzú földamfiteátrum 86,5, illetve 75,5 méter hosszúságú tengelyeivel hat-hétezer néző befogadására volt alkalmas. A köznép a két gyűrűfal közé döngölt, földből kialakított lelátókra telepített kőpadokról, az előkelőbbek fedett páholyokból szemlélhették a nagyméretű arénában folyó küzdelmet. De voltak itt politikai rendezvények és állatviadalok is. A „szereplők" két kapun juthattak be, a kelet—nyugat irányú tengely mentén. Az amfiteátrum nyugati kapuja közelében állt Nemesis istennő, az amfiteátruma játékok védőszentjének szobra. Kár, hogy a romterületen nincs semmiféle tájékoztató tábla.

A katonai amfiteátrum a nagy forgalmú Lajos utcától néhány méterre áll. Ellipszis alakú küzdőterének tengelye 66, illetve 90 méter hosszú. Szinte hihetetlen, de nagyobb teret határol, mint a világhírű római Colosseum. Funkciója hasonló volt, mint polgárvárosi „testvérintézményéé’', küzdőterén gladiátorversenyek, állatviadalok, színházi előadások és sportversenyek zajlottak. Befogadóképessége elérte a 13 ezret, ami akkoriban különösen nagynak számított. A nézők impozáns lépcsősoron érkeztek az arénába.

Tizenhét évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy a főváros területén kör alaprajzú, több tízezer néző befogadására alkalmas aréna épüljön: az ugyancsak a „panem et circenses” szellemében fogant gigantikus méretű Népsta■ A nép dtadionja

46