Szablyár Péter: Fokról fokra - A mi Budapestünk (Budapest, 2010)
irányításával végrehajtott rekonstrukció úgy adott új — bérelhető irodai - funkciót a műemlék épületnek, hogy értékeiből semmit nem vesztett, sőt: kiemelkedő részleteit - így lépcsőházait is - új megvilágításba, térértéküknek megfelelő piedesztálra emelte. Az évtizedeken át omladozó épület ma a belváros egyik ékessége. Végtelen lépcsősorok — a budapesti rakpartok A világörökségi lista részét képező budapesti Duna-part panorámájának — a Duna, a medréhez simuló hegykoszorú és az épített környezet harmonikus egységének - fundamentuma az a több mint százéves mérnöki alkotás, amelyet egyszerűen csak rakpartnak neveznek, egyes szakaszait előnévvel megkülönböztetve (Gellért rakpart, Belgrád rakpart, Újpesti rakpart, Műegyetem rakpart). Szerkezetileg két szintje van, a víz közeli az ún. alsó rakpart. A főváros egyesítésének időszakában a városrészeket összekötő és egyben elválasztó Duna kiépítetlen partjai elhanyagolt állapotban voltak. A vízállástól függő szélességű parti sávot jobbára szemétlerakásra, a szeméthalmok folyóba tolására használták. Vásárhelyi Pál már az 1838-as jeges ár pusztítása előtt felhívta a figyelmet az árvízveszélyre, a Duna-meder szabályozásának szükségességére, javaslatait azonban figyelmen kívül hagyták. 1847-ben két mérnök dolgozott ki szabályozási tervet (ebben 200 öles, azaz 380 méteres mederszélességet írtak elő), de a munkálatok ezt követően sem kezdődtek meg. Az 1849-ben átadott Lánchíd környezetében kezdődött meg végül 1853-ban a pesti partszakasz szabályozása a Duna Gőzhajózási Társaság kezdeményezésére, hogy a hajók ki- és berakodása gyorsabban és biztonságosabban történhessen. A kiépített partfal hamarosan elérte északon a mai Zoltán utca, délen a Petőfi tér magasságát. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1897-ben pontosan meghatározta az egyes partszakaszok kiépítésének módját, hová kerüljön rézsűs, hová és milyen szélességben lépcsős szakasz: „a rakpartok a földművelésügyi Miniszter Úr elnöklete alatt tartott értekezleten megállapított tervek szerint építendők és pedig: A Gellért-rakparton lépcsőzetes rakpart a part felé merőleges fallal, a felső rakparton a Margit-hídtól a Viktória malomig a Duna felé közönséges rézsű kőburkolat 50-50 méternyi távolságban egy-egy 5 m széles lépcsővel és a part felé merőleges fallal, míg a Vik37
