Szablyár Péter: Fokról fokra - A mi Budapestünk (Budapest, 2010)

fogadta el, de a lábazat magasításával egyetértett. Csak 1844-re készült el a bejárati lépcső (az 1838-as pesti nagyárvíz jelentős károkat okozott, a felhalmozott építőanyag egy része odaveszett). Az oldalfalaira tervezett szobor- csoportok végül nem valósultak meg, de ezek hiánya sosem zavarta a kitűnő összhatást. Az így létrejött, középen széles pihenővel megszakított bejárati lépcső méltóságteljes nyugalmát tovább erősíti a belső díszlépcsőház.

Az épület és kertje az 1848-ban kirobbanó pesti forradalom egyik meghatározó, de máig vitatott történetű helyszínévé vált. Mára egyértelmű, hogy a múzeum lépcsőjén nem Petőfi mondta el azóta nemzeti imává vált versét (hanem Egressy Gábor színművész). Az viszont tény, hogy a nemzeti narra- tívában ez a kép rögzült, ezt állítja a lépcső oldalfalában elhelyezett emléktábla, és ezt a legendát tartja életben a lépcsőkön évente megrendezett központi állami ünnepség is. E történelmi lépcső a XX. században ismét a politikai tiltakozás színhelyévé vált. 1969. január 20-án Bauer Sándor budapesti diák felgyújtotta magát, tiltakozva a diktatúra ellen. Emlékét tábla őrzi a lépcső Kálvin tér felőli oldalfalán.

Szinte törpének érezzük magunkat a hatalmas oszlopok között, a gigantikus kapun belépve lenyűgöző térélmény fogad. Az egy tengelyre felfűzött bejárati csarnok, a kerek előcsarnok és a főlépcső indítása oldja fel a belépés feszültségét, várakozását. Itt szembesülünk a klasszicista épületbelső díszítési sajátosságaival: a díszítőformák zöme antik eredetű. A háromkarú díszlépcső, a sajátos rendben álló oszlopsor vizuális erejét fokozza az a különleges fényhatás, amely a díszterem látványának hangulati előkészítéseként szinte felemeli a látogatót. Ezt úgy érte el Pollack, hogy külső fény csak a hosszoldali ablakokon, illetve a bejárat felől jut a térbe.

A kerek előcsarnokból nyíló háromkarú márványlépcső 19,28 méter hosszú és 16,28 méter széles. Hosszanti oldalain egy-egy oszlopsor tagolja a teret, díszítésének végső formáját már csak Pollack halála után nyerte el. A lépcsőt elhagyva először a díszterem előcsarnokába, a rotundába lépünk.

Még jobban megilletődhet a látogató, ha végiggondolja, milyen nevezetes történelmi személyek lépdeltek hajdanán e lépcsőkön. Hiszen 1848-ban már itt tartották a főrendiház üléseit, az 1861. és 1865. évi országgyűléseket, majd a kiegyezés után, az új Országház felépültéig ismét a főrendiház ülésterme lett a díszterem.

27