Szablyár Péter: Fokról fokra - A mi Budapestünk (Budapest, 2010)

ző, addig a reneszánsz és a barokk építészet szabadon álló, többkarú, díszes lépcsőket hoz létre.

Fővárosunk építészeti korszakokat jelző díszlépcsői az épületek látogatóit mintegy átvezetik a külső világból jövetelük céljának hangulatvilágába. Esztétikai élményt nyújtanak, ugyanakkor a hatalom, a gazdagság, a megbízhatóság, a művészeti színvonal jelképei is (az Országház, a nemzet múzeuma, egy bank, egy képtár, egy kúria esetében).

A Magyar Nemzeti Múzeum a hazai klasszicizmus emlékműve. Alapítása után többször áttelepített gyűjteménye 1846-ra kapott végleges otthont. Klasszicista épületének terveit az 1805-től Magyarországon működő Pollack Mihály készítette az 1836-ban elfogadott tervek alapján. Az épület sorsát szívén viselő József nádor a tervek műbírálatára a bécsi akadémia igazgatóját, Pietro Nobilét kérte fel, aki a bejárati lépcsősor átalakítását és a lábazat magasítását javasolta. így a nádor utasítása szerint: „a portikus és az előtte lévő lépcsőzet szélesíttessék és előbbre hozatal által hangsúlyozottabbá tétessék, s egyúttal az épületnek valóságos bejárójául szolgáljon". Nobile a lépcsősor oldalfalát lejtősre javasolta áttervezni, ezt Pollack nem

■ A Magyar Nemzeti Múzeum fölépaőháza

26