Szablyár Péter: Fokról fokra - A mi Budapestünk (Budapest, 2010)

Királyi lépcsők — a várkert lépcsői

Mátyás király európai hírű budai kertjeiről Bonfini leírásaiból kaphatunk képet, de elrendezésüket, az utakat, lépcsőket nem ismerjük. A később hányatott sorsú, ostromoktól feldúlt várhegyi lejtők csak a XVIII—XIX. században váltak ismét az uralkodói pompa szimbólumaivá, a palota egy-egy lakójának büszkeségévé.

Jelentős fejlesztés Mária Terézia uralkodása alatt, majd a botanikában is jártas József nádor idején történt, akinek a palota déli előterében létrehozott rózsakertje európai hírű volt. Az 1849-es ostrom nagy károkat okozott a kertben, a helyreállítás után Hunfalvy János 1859-ben Budapest és környéke eredeti képekben című könyvében így lelkesedett: „De a várpalota legszebb díszéül a várkert szolgál, melly azt három oldalról környezi."

A millenniumi készülődés a várkertben is jelentős változásokat hozott. A palota alatti teraszon 1856-ban épült üvegházat elbontották, helyén Hausz- mann Alajos tervei alapján korszerű télikertet létesítettek, amelyet a palotából egy lépcsőpavilonon át lehetett elérni. Hauszmann hamarosan újabb megbízást kapott, egyenesen Erzsébet királynétól, aki a korábbi „holland pa■ Várkert - Hauszmann díszlépcsője

II