Szegő Dóra - Szegő György: Zsinagógák - A mi Budapestünk (Budapest, 2004)
tóból felszabadult európai szefárd és askenázi zsidóság —bonyolult kultikuskulturális áthatások közepette - kialakította a nyugati zsinagógaépítészet „keleties" stílusát. Ezek az épületek Magyarországon - és kiemelkedő módon Budapesten — máig fennmaradtak. És fenn kellene maradniuk ezután is — többek között a Világörökség védőzónájaként megőrzött régi pesti zsidónegyed területén, revitalizált, élő városi környezetükkel együtt. Annak számára is „aki nem tartozik népedhez, de nevedért messzi földről idejön". A budai zsidó középkor nyomai A budapesti zsidó emlékek tágan értelmezett előzményei két egymástól időben távol eső csoportba sorolhatók. Már a Júdea 1. századi római megszállását követő századokban kialakult ókori zsidó diaszpóra nyomai is fellelhetők Magyarország területén. Történetírók szerint a majd egy évezreddel későbbi népvándorlás idején a magyar törzsek egy ideig a kazár birodalomhoz, így a judaizmus vonzáskörébe tartoztak. A vezetők egy része itt felvette a zsidó hitet. Három kazár törzs — a kabarok — pedig egy vesztes belháborű után a magyar honfoglalókkal együtt továbbvándorolva érkezett a Kárpát-medencébe. Ezt állította a „Dohány-templom" magyar nyelvű hitszónoka, a világhírű orientalista tudós, Kohn Sámuel is a XIX. század végi leletek és az éppen általa tudományosan is megalapozott szövegkutatások alapján. A magyar államalapítás első századaiban nincs nyoma a zsidókkal szembeni megkülönböztetésnek. Venetianer Lajos történész így ír: „A honfoglaló magyarok és utódaik teljes békében, kölcsönös megértéssel voltak az itt talált zsidókkal és utódaikkal, kik az együttélés egymásra való utaltságában természetszerűen elhagytak a hitéletből egyet-mást, ami a békés megértésnek útjában állhatott." Koestler Arthur a XX. századi tudományos kategóriák és irodalmi műfajok közé nehezen beilleszthető A tizenharmadik torzó — A kazár birodalom éó örökóége című művében még merészebb nézetet fogalmaz meg. Szerinte a kelet-európai zsidók csak nevükben askenáziak („németek", azaz nyugatról érkezettek), valójában keleti, kazár-karaita eredetűek. Koestler és egy lengyel történész azt is állítják, hogy a honfoglalás utáni Magyarország zsidósága alatt sem nyugati zsidók értendők, hanem a kazárok, „a tizenharmadik törzs". Legenda vagy mítosz? A tudományosan helyes válasz keresése még 8
