Szegő Dóra - Szegő György: Zsinagógák - A mi Budapestünk (Budapest, 2004)

■ Az átalakított Bocikai úti ziinasóga keritéie

menórák álltak, fölötte kettős kőtábla. Ugyancsak fent, az ötárkádos nyílású fülkébe építették az orgonát. Amint a Bauhaus stílus, úgy az orgona is haladó szellemű ortodox közösséget mutat. Kétoldalt az orgonakarzat nyílásaihoz hasonló boltíves ajtók állnak, melyek egykor a rabbi- és kántorszobába vezettek. A keleti fal „színpada" fölött, teljes hosszon héber felirat futott: „Áldott, áldott, áldott az Örökkévaló, dicsősége megtölti az egész földet."

A téglalap alaprajzú, tömbszerű elemekkel határolt bima — az ortodox tradíció szerint — a tér közepére került. A mennyezet kazettás konstrukció volt. A térbe öt nagy, íves záródású, színes ólomüvegablakon áradt be a fény.

A Hamburger—Novák építészpáros kelenföldi tervének közvetlen mintája — Brestyánszky Ilona kutatásai szerint - Fritz Landauer 1930-ban, a német- országi Plauenben épült, Le Corbusier-t követő templomépülete, illetve Peter Behrens 1931-ben, Zsolnán emelt modern zsinagógája volt. Csak látszólagos az ellentmondás, hogy a magyarországi Bauhaus zsinagógaépítészet úttörő példája ortodox híveknek készült. A funkcionalizmust indokolja, hogy az eredeti terv — Baumhornék néhány évvel korábbi elképzeléséhez hasonlóan — négy tantermes, modern elemi iskolát és lakórészt is tartalmazott, melyek azonban végül nem épültek meg. Dr. Benoschofsky Imre főrabbi nemcsak a

79