Szegő Dóra - Szegő György: Zsinagógák - A mi Budapestünk (Budapest, 2004)
hető el. Mesterek és műveik helyett inkább az építőközösség sorsa vált történetté. És mivel ezek a közösségek elpusztultak vagy szétszóródtak, a zsinagógák históriáját hamisítás és kegyeletsértés lenne a hívek emléke nélkül, száraz építészettörténetként elmondani. A másik templomtér nem földi hely, a szakrális terek egyik őstípusa. A je- ruzsálemi Templomról szólva az elválaszthatatlanul hozzá kötődő zsidó filozófia is röviden ide kívánkozik. Nem csak mert „más", hanem mert kevésbe ismert. Segítségül Gábor György vallásfilozófus lényeglátó gondolatmenetét idézzük: „Salamon uralkodásának n. esztendejében Izrael templomot avatott. Miután a papok és a leviták elhelyezték a szentek szentjében az Örökkévaló szövetségének ládáját [frigyláda-frigyszekrény] a két kőtáblával »az Örökkévaló házát felhő töltötte be« 1...A1 Templom megépítésének terve atyjában, Dávidban fogant meg, ám az Örökkévaló a »béke emberének« (1. Krón. 22,9), Salamonnak szánta a feladatot. A király Izrael egész közösségének a jelenlétében ezután lépett az oltárhoz, hogy elmondja templomszentelési imádságát. Imája az örök Izraelért való könyörgéssel, s népének megáldásával fejeződött be. [...] a Templom, a hely, ahol az Örökkévaló — miként azt Salamon hiszi — meghallgatja népének esdeklését. A király tudja, hogy az Örökkévalót még az egek ege sem képes befogadni, nemhogy a Templom, de az Örökkévalónak »ott lesz a neve«, s ez reményt ad arra, hogy amikor Izrael ezen a helyen fordul az égben trónoló Istenéhez, az hallja és meghallgatja az imát. A kimondhatatlan nevű nevével jeíenvalóvá válik, ott van abban a jel ben, melyben vallásos jelentőség lakozik. A Templom nem az ember által vált szentté, hanem mint ima go mundi, mint a világ tükörképe: pontos leírását, aprólékosan kidolgozott tervezetét »az Örökkévalótól származó« írás alapján (1. Krón. 28,19) rekonstruálták, hiszen »Te parancsoltad meg, hogy templomot építsek szent hegyeden, áldozati oltárt a városban, melyet lakóhelyül választottam, Szent sátrad hasonmásául, melyet kezdettől készítettél« [...]. (Bölcs. 9,8). Korántsem véletlen, hogy a pusztai vándorlás időszakának hordozható Szentsátrát (miikan) éppen a királyság idején váltotta föl a Templom pazar építménye. Salamon prosperáló hatalmának idején — mélységesen kifejező szimbolikával — mintegy összeépült, egymáshoz csatlakozott a királyi palotának és a Szentélynek az épülete, az építészeti megoldást tekintve éppen úgy (I. Kir. 9,1.10), ahogy szellemi-spirituális értelemben egyaránt.” 6
