Szegő Dóra - Szegő György: Zsinagógák - A mi Budapestünk (Budapest, 2004)
A zsinagóga tetőszerkezete 1920-ban leégett, a kőbányai hívek állíttatták helyre. Az erős közösség 1928-ban népkonyhát alapított, ahol a szegények napi meleg ételhez juthattak. A harmincas évekre már közel ötezer főt számláló közösséget megtizedelte a holokauszt. A háború után az életben maradt néhány száz hívővel még újraindult itt a hitélet, végül 1966-ban megszűnt. Az épületet a Földművelés- ügyi Minisztérium vásárolta meg kiállítási csarnok céljára. Később volt raktár, színházterem, a Magyar Televízió lerakata. 1991-ben a skandináviai Emberbarát Alapítvány Ökumenikus Keresztény Közössége felújította, belső terét átépítette. A szenvedélybetegeket ápoló közösség pékséget is alapított az egykori népkonyhában. Az új tulajdonosok lényegében megtartották a zsinagógabelső egykori arculatát: a keresztény jelképek mellett több régi zsidó motívumot is megőriztek: a frigyszekrény fölötti oromzaton a „Szeresd az Urat, a te Istenedet” felirat felett felújították a szentély régi, héber feliratát is. A térben azonban alámerítésre kialakított keresztelőmedencét építettek. A Berzeviczy utcai zsinagóga Újpesten a második világháborúig a főváros körüli régió legjelentősebb zsidó hitközsége virágzott. Őseiket Károlyi István földbirtokos az 1830-as években telepítette szőlőültetvényeire. Károlyi az iparűzés és a vallás szabad gyakorlását is biztosította. Az első telepes a Nagysurányból érkező Lőwy család volt. Lőwy Izsák lett a közösség első törvénybírója és hitközségi elnöke, testvérei bőrgyárat alapítottak Újpesten. A Károlyi gróf által adományozott Bocskai utcai telken az 1830-as évek végén épült fel az első imaház, és megnyílt a temető. Az 1870-es évekre kinőtték a régi zsinagógát. A nagyzsinagóga 1886-ban épült a Berzeviczy Gergely utca 8. szám alatt. A terveket Böhm Henrik készítette, a kivitelező Hegedűs Ármin volt. A saroktelken a templom tájolása csak úgy volt megoldható, hogy keleti fala nézzen az utcára. A késő romantika stílusjegyeit hordozó épület saroktornyait — Förster Dohány utcai zsinagógájához hasonlóan — vörös és sárga téglasávok díszítik. A hosszházas tér homlokzatát tagoló hét, íves záródású ablakot kétszintes kőkeret fogja össze. A falközöket a velencei Doge-palotát idéző, diagonális-négyzetes téglaornamentikával borították. A keleti falon
