Szegő Dóra - Szegő György: Zsinagógák - A mi Budapestünk (Budapest, 2004)
A zsinagóga a második világháborúban kissé megsérült. 1980-ban a budapesti Honvéd Sport Egyesület szerezte meg, s a belső értékeket semmibe vevő durva felújítással emeletet vágott a térbe. Azóta - méltatlan módon — a „küzdősportok" edzőtermeként funkcionál. A külső még a felújítás után is őrzi egy újat akaró gyülekezet és egy példa nélkül állóan termékeny zsinagógaépítő emlékét. Az épület mögötti egykori kultúrterem ma is imaterem (Dózsa György út 55.), a telek másik oldalán, a Tüzér utca 26. szám alatt a hitközség pászkasütödéje működik. A Hegedűs Gyula utcai zsinagóga Az Újlipótváros zsidóságát a megvalósulatlan lipótvárosi tervpályázat után is foglalkoztatta egy saját templom terve. A Körúttól délre, a Parlament környékén lakó zsidó nagypolgárság századvégi elképzelése optimista volt, a Körúttól északra fekvő utcák szerényebb zsidó középpolgárságé realista. Templomukat csak szőkébb keretek között valósíthatták meg Vajda Béla tervei alapján a Csáky (ma Hegedűs Gyula) utca 3. szám alatti, ötemeletes, öttengelyes, 1903-ban épült bérházban. A századvég első magyarországi zsinagógaépítő hullámának büszke, reprezentatív épületét felváltotta egy rejtőzködőbb. otthonosabb típus-, a zártsorú lakóházak udvarába épült templomé. A ház pincéjében raktárak voltak, a földszinten kocsibejáró és két üzlet nyílt az utcára. Az utcai frontra nyolc-tíz szobás nagypolgári lakások, az udvarra kispolgári lakások nyíltak. A század eleji gazdasági fellendülés után, a recesszió beköszöntével csődbe mentek a bérház üzletei. Építési szabály tiltotta a földszinti helyiségek lakótérré alakítását, ezáltal beszűkültek a tulajdonosok értékesítési lehetőségei; a házat az 1905-ben alakult Lipótvárosi Imaegylet vette meg, és 1911-ben egy üzlethelyiséget zsinagógává alakított. A templom mai arculata az i927-es, Baumhorn Lipót nevéhez fűződő, az udvar terét is beépítő átalakítás során alakult ki. A főkapun át az előcsarnokba jutunk, innen lépcsőház vezet az emeleti női karzatokhoz és a régi Talmud-Tóra teremhez, amely ma téli imahelyként is működik. Baumhorn a bővítéskor alkalmazott mértéktartó szecessziós stílussal kiegyensúlyozta az eredeti, copf-eklektikus utcai és a reneszánsz udvari homlokzatok különböző karakterét. A belső térben erőteljes 54
