Szegő Dóra - Szegő György: Zsinagógák - A mi Budapestünk (Budapest, 2004)

a modernizmus kánonokat oldó formája, egyelőre mórosan gótizáló homlok­zattal. Az ugyancsak a San Marcót mintázó előcsarnok itt a főtömeggel ará­nyos és hozzá szellemesen kapcsolt kubus. A lipótvárosi templompályázat volt Lajta első önálló sikere. Nála a monumentalitás már a modern építészet funkcionális szemléletével párosult. A másik III. díjas Baumhorn Lipót tervén kívül megvásárolták, illetve dicsé­retben részesítették Scheer Izidor, Vágó László és Vágó József közös tervét, Freund Vilmos, Márkus Géza terveit, valamint Kármán Géza Aladár és Ullmann Gyula közös munkáját - ezek különféle mértékben szecessziós tervek. Még két, szőkébb tervpályázaton is kereste a hitközség e feladat legjobb megoldását, ismét Foerk és Schömer aratott sikert — ezúttal hosszházas templomtervvel. Közben múlt az idő, letelt a telek beépítésére adott hat év, és a tulajdonjog 1906-ban visszaszállt a városra. A budapesti zsidóság emb- lematikus temploma végül nem épült fel. A pályázat zsinagóga-architektúra szempontjából két legjelentősebb építé­sze közül a fiatalon elhunyt Lajta Béla később nem jutott hasonló feladathoz; Baumhorn Lipót itt kialakított, korszerű építészeti típust képviselő magyar- országi (fiumei, ceglédi, makói, esztergomi, egri, gyöngyösi, losonci, temes­vári, Budapest-Aréna úti) zsinagógái közül több romos, már nem áll, vagy - híveik pusztulása után - eredeti formájukat nem tisztelve építették át őket. A Dózsa György úti zsinagóga A lipótvárosi templom tervének meghiúsulása után, 1909-ben az Aréna (Dózsa György) út és Tüzér utca sarkán épült fel az angyalföldi zsinagóga, Baumhorn Lipót egyik kísérleti épülete. Baumhorn 1899—1903 közt elkészült főműve, a szegedi nagyzsinagóga hasonló alaprajzű, ám itt hiányoznak a sa­roktornyok és a külső kupola. Az épület kupola helyett magas sátortetőt kapott, a négy homlokzati oromfal tornyok nélkül fedi az alaprajz teljes négy­zetét. A kisebb méret ellenére is monumentális hatásúak a hatalmas, alul­nézetből a sátortető fölé nyúló, lekerekített csúcsú timpanonok. Ezeket ismétlik a kisebb timpanonos kapuk. Az ídomtéglás, fogazott párkányok és a félköríves bélletbe szerkesztett rózsaablakok motívumai geometrikus karak­tert adnak a homlokzatoknak. Az épület falsíkját négy sarkán a földtől, a kö­52

Next

/
Thumbnails
Contents