Szegő Dóra - Szegő György: Zsinagógák - A mi Budapestünk (Budapest, 2004)
házukba, az istállóból átalakított Dessewffy-zsinagógába jártak. A szerényebb házat a hordárok beteg- és önsegélyző egyesülete alakította át. Az épület szinte kibéleli az udvart. A szomszéd tűzfalhoz L alakban tapad a női karzat lépcsője, kerek ablakkal, vakárkáddal. A felérkezésnél az udvarsarkot 45 fokban átvágó portállal oldják meg, hogy a belépő kissé szemben állhasson az oldalt épült főbejárattal. Az ajtót a felette kialakított kis terasz is kiemeli. A keretes udvari beépítés „egy ajtó-egy ablak" ritmusa egy istállóénál emel- kedettebb építészeti rendet fejez ki. A vakolt falakban a nyílásokat nyerstégla ívek keretezik. A főtengelyt hangsúlyozza a bejárati homlokzat téglaborítása, mintegy a kapu felé fordítva az udvarra lépőt. A templom főépülete hármas osztású. Az előtér a téli imaház és a tanház funkciót is betölti. A középső, zsinagógái fő tér szélesebb a két szélsőnél. A harmadik, méreteiben az előtérrel megegyező tér az ülésterem. A zsinagóga terének két hosszoldalán női karzat húzódik, melyet filigrán, szecessziós díszítésű öntöttvas oszlopok tartanak. A karzat feletti mennyezet dekoratív festése kazettákat imitál. Félkörívesen záródó fülke alatt áll a tóraszekrény. Az architektúra ■ Deó&ewhty utca. udvari homlokzat 43
