Szegő Dóra - Szegő György: Zsinagógák - A mi Budapestünk (Budapest, 2004)
nére a jövőbe nézett. Ezért lett gyakran maga a zsinagóga experimentális épületté: egyszerre lehetett a változó architektúra hordozója és az építés fejlődését szolgáló kísérletek terrénuma. A Rombach tervezői megbízása ezért is volt igazi kihívás a fiatal Otto Wagner számára, aki a Dohány-templomot tervező Ludwig Förster legjelentősebb tanítványa lett. Az épület megszületésének társadalmi háttere is egyedülálló: az 1850-es évekre a pesti zsidóság gyarapodása felgyorsult, ekkorra már húszezernél is több zsidó élt a városban. Az 1867-es kiegyezés után az állampolgári jogokra vonatkozó alaptörvény - az aktív és passzív választójog - a Monarchiában megadta a zsidóknak a köz- és magánjogi egyenrangúságot. Ennek hatására a kiegyezést követően a zsidó értelmiségiek, bankárok, iparbárók a világon egyedülálló tempójú budapesti gazdasági és kulturális fejlődés fontos bázisát jelentették. Ebben a történelmi-társadalmi környezetben hívták össze 1868-69-ben a Zsidó Egyetemes Gyűlést, amely a magyarországi zsidóság életének mérföldköve lett. Ekkor szakadt a magyar zsidóság ortodox, status quo ante és neológ hitközségekre. Bár a Dohány utcai zsinagóga (1859) minden hívő számára nyitott volt, a hagyománytisztelő, ortodox és status quo zsidók nem tekintették a sajátjuknak. Ennek hitéleti okai voltak: a Dohány utcai templom berendezése, szertartásrendje és szelleme a neológia vallási elveit tükrözte. A hagyományok alapján állók számára elképzelhetetlen volt a zsinagógában az orgona, a kórus, a magyar nyelvű istentisztelet, vagy a nők liberálisabb szemléletű, csak részleges elkülönítése. Ezért a két másik irányzat új zsinagóga felépítését tervezte. Pár évtized múltán meg is épült identitásértékű templomuk: a Rumbach Sebestyén utcai status quo és a Kazinczy utcai ortodox zsinagóga. A Rombach a Dohány utcaival azonos mór stílusban, hasonló építészeti hangnemben, de alapvetően más formában született meg. Az oktogonális elrendezés mintájául a bécsi Seitenstettengasse zsinagógája (1828) szolgált. Azt, hogy a status quo hitközség ilyen léptékű templomot emelhetett (a belső tér átmérője 24,80, a magasság 28,15 méter), legfőképpen a hívek adományai — a majdani padsorok ülőhelyeinek megváltása — tették lehetővé. Az Orczy-ház mögötti Rombach építése 1870-ben kezdődött. Otto Wagner a házat csak fő vonalaiban tervezte meg, munkáját Buzzi Bódog fejezte be. Majd a morvaországi származású építésvezető, Kallina Mór — a kor, s benne 37
