Szegő Dóra - Szegő György: Zsinagógák - A mi Budapestünk (Budapest, 2004)
számú, Zichy-palotaként ismert épületének egykori kertje alatt, négy méter mélyen (a hely hátulról, a várfal menti Babits sétányról közelíthető meg). Az udvari épület egyik felével a várfalhoz kapcsolódott. Kővel burkolt padlószintje az udvarnál néhány lépcsőfokkal magasabban állt. A tér három középpillére négy-négy részre osztotta a hajókat. A közép- és az oldalfalakkal egybeépült félpillérek gótikus keresztboltozatokat tartottak. A nyolcszögü pillérek magas, négyszögletű lábazatokon álltak. A minden oldalról hornyolt pillértestekhez fejezet nélkül kapcsolódtak az összekötő és a boltíveket tartó bordák. A boltozat magassága megközelíthette a kilenc métert. Az északi hosszfalon vörös kőpárkány maradványait találták, rajta lámpástartó vascsapokkal. A budai nagy zsinagóga építői számára tehát külföldi példák szolgálhattak mintául: a prágai Altneuschullal vagy a krakkói Altschul középkori zsinagógájával közös jellemzője volt, hogy bár a korszak gótikus építészeti elveit követte, tartózkodott bizonyos, a keresztény katedrálisokat jellemző építészeti toposzoktól, pl. a Szentháromságot jelképező három hajótól vagy a keresztre utaló kereszthajótól. A belső térben egyszemélyes, mozgatható imaszékek álltak, az imakönyvek tartására szolgáló könyöklővel. A frigyszekrényt a déli fal előtt helyezték el, a tóraolvasó emelvényt (a bimát) a második boltmező középtengelyében, a női teremből is látható helyen. A Táncsics Mihály utcai zsidónegyed további, csak falnyomokban és alapkövekben feltárt lelete egy, az utcán átívelő gyaloghíd maradványa. A kutatók szerint a híd a zsidónegyed kapuját is jelölhette. A pillérek darabjaiból arra következtetnek, hogy a híd a szemközti oldal Mendel-épületéből a nagy zsinagógába vezetett. A történetírás feljegyezte a 11. Lajos királynak hadihiteleket nyújtó zsidó kincstárnok, Fortunatus (Szerencsés) Imre történetét. A gazdag hispániaibol budaivá lett zsidó ifjú 1490 körül kikeresztelkedett (keresztapja Perényi Imre nádor volt), majd a II. Lajos udvarában váci és egri püspökké emelt Szalkay László tanácsadója lett. Werbőczy István, a Szapolyai-párt híve, a köznemesség vezetője egy árulásnak ítélt, pénzleértékelő és pénzkibocsátó Fortunatus- akció után az 1525. májusi országgyűlésen támadást indított az udvart képviselő kincstárnok ellen. Ekkor pogrom tört ki Budán. A nemesség és a felbőszített tömeg betört Fortunatus palotájába, hatvanezer firenzei aranyforintot ’4
