Szegő Dóra - Szegő György: Zsinagógák - A mi Budapestünk (Budapest, 2004)
A dőlt betú'formákból Scheiber azonban a török időkben itt élő szír zsidókra következtetett. A festmény primitív karaktere nem áll összhangban a budai zsidó közösség akkor már legalább két évszázados, nyugati fémműves technológiát alkalmazó pénzverő-kézműves hagyományaival. A keleti hatás indoklásaként mégsem mérlegelték az íjforma más magyarázatát. Miért népvándorlás kori harceszközt ábrázol a falkép, holott az egykorú európai festészetben a késő középkortól a bibliai időket és helyszíneket ábrázoló képeken harci eszközként megjelent a XII—XVI. században elterjedt fegyver, a számszeríj? A zsinagóga-falkép íja nomád fegyver, ami a kazár-kabar etimológiával is értelmezhető. A feliratokat Scheiber török korinak datálta, tény azonban, hogy a ház jóval korábbi, feltehetőleg XIII. század végi. Eredetileg lakóház volt, de a XV. században szemben épült nagy zsinagóga korától bizonyosan imaháznak használták. Egyes kutatók úgy vélik, hogy a lakóházból lett imaház a budai szefárd zsidó közösség imahelye volt, az utca túloldalán működő-nagy zsinagóga pedig az askenázi gyülekezeté. Más nézetek szerint az imaházat korábban is használták, még nem askenázi rítusú, hanem a türkökkel rokon, „kazár" zsidók. A kérdés a túloldali zsinagógalelet betemetése óta lezáratlan. A Táncsics Mihály utca 26. számú ház ma látható utcai frontját konzolokra támaszkodó, kiugró, gótikus ívsor tagolja. A zsinagóga terében szerény múzeum működik a középkori budai zsidók emlékeivel, a régi budai temetők sírköveivel és az egykori épület eredeti darabjaival. A bolthajtások fölött egy kőkeretes ablakot is rekonstruáltak, mely a nők elkülönített imaterméből nyílhatott a zsinagógái térbe. A ház udvarának hátfalába azonban - műemlékvédelmi szempontból kevéssé indokolható lépésként - az 1960 után a Táncsics Mihály utca 23. alatt feltárt, majd visszatemetett 1461-es, Mendel Jakab-féle nagy zsinagóga gótikus pilléreit építették be. A nagy zsinagóga megépülésének fontos előzménye a Mátyás király által létrehozott zsidó elöljárói intézmény és a nagy hírű, reneszánsz műveltségű Mendel család budai letelepedése. Mátyás a zsidóbíró intézménye helyett létrehozta a zsidó prefektúrát. Korábban a király által kijelölt, rendszerint nem zsidó személy felelt a zsidók jogi ügyeiért, az új prefektusi címet viszont a zsidó közösség egy vezető tagja viselhette. Ezáltal a két cím egybeesett: / 2
