Valóság, 1955 (3. évfolyam, 1-2. szám)
1955-07-01 / 1-2. szám
48 -Attila-i ?Hogy az ön-részvét,afájdalom az egész elvesztett életért, amit nem akar,vagy csak visszájává], akar kifejezni.egy egészen jelentéktelen s gunyoros sajnálkozásba sűrűsödik össze ? Uj költészettani belső-formát teremtett tehát József Attila,amelyet - fronti terminológia segitségével - indulat-behelyetesitésnek vagy áttételnek nevezhetnénk.az őszinteség a hamisságra,az i - gazság a színlelésre,a nagyság az apróságra épül itt,a szöveg a logikátlanság logikája révén önmaga ellenkezőjének válik kifejezöjé - véyvagy más,igen távolesö jelentés-tartalmakra utal.A gyász s halál rémületét a derű,harmatos fű,egy könnyed,humoreszk sóhaj sugározza ki,a szeretetvágyat az önbecsmérlés,a jóságot a rosszasággal való hivalkodás,a gyengédséget a cinizmus jelzi*" Biztató " cimü verse jellegzetesen igy kezdődik; "Kinában log a mandarin"."Országos volt a pusztulásban" - Írja magáról egy más versében,majd hirtelen; " No dehát ne búsuljatok " - vigasztal - minket,s ezzel a negativ felszo lalással kényszerit busulásra^S a "Hangyá"-ban,amelyről már megir - ta m,hogy egyik legszebb szerelmi verse,szó sincs szerelemről, a kedves velelétet is csak egy többesszám első személy (jobb,ha már nem indulunk haza)árulja eljde a kicsorduló nemes gyöngédség : A bábok között elaludt a hangya Szél a bábokat most el ne fúdd ! — a gyöngédség,amelynek bensöségét a szél tegezése is növeli,másnak szol,nem a hangyának.Honnan tudom ? - kérdezheti az olvaso,aki az esztétikus analíziseiben mindig belemagyarázásra gyanakszik.A kö - vetkező sorbol tudom ; Különben jo az is Az "értelem" hirtelen észreveszi,hogy gyengédségének a bábok iránt s a szélhez intézett kérelemnek önmagában nincs jelentösége; sőt,egy szalmaszállal fel is keltené már a hangyát,elszégyelve magát a gyön geségéért ! Aztán ; "erősen beborult", -A bábok között elaludt a hangya és - hopp - egy csöpp már a kezemre hullt. A lélek feszült telítettsége ez a kibuggyanó szerelemmel,féltő gondoskodással, (azért induljunk haza,mert beborult) mondhatatlan bá - nattai és boldogsággal,Ebbe a keretbe tartozik a "Megfáradt ember " honvágya,ebbe a két népszerű Isten-verse is,amelyekben az apasze - retet és apavágj át sem öltözködik ahhoz,hogy hiteles istenség legyen. . .Proletárapa ez az isten,golyozo gyerekek között ténfereg,lányok arcát pirosítja,illedelmes,tiszta,jomodoru, eszményi proletárapa,aki még a zsákhordásban is, látatlan,segít a fiának..,Az"Istenem" címűben viszont ö ajánlkozik szolgálatra:"ha rikkancs volna mesterséged,segítenék kiabálni néked";itt a legnyíltabb,legüdébb a fiúi érzés benne,a vallás csatornáján le meri vezetni vágyát.A "Han gyában" egy végtelenül pici lényre "tette át" a lány - itt egy vég telenül nagy,képzelt lényre az apa iránt érzett gyöngédségét.Mind - 'kettőnek csak eszközi,antropomorf jelentősége volt.A vallásos él mény sosem jelentkezett benne transzcendes méltóságával.Később,Betlehemi-versei a karácsony profán-népi hangulatát,Mária "kis mamaságát'-ragadják meg.József Attila,a szó pozitív értelmében,istenes ver sei ellenére nem volt vallásos költö,bár a szó határozott és harcos értelmében nem volt atheista sem.a világot a teremtő költő - tehát a varázsló - szemével látta,viszont a természet—és társadalomtudo —
