Valóság, 1955 (3. évfolyam, 1-2. szám)

1955-07-01 / 1-2. szám

45 -földeken hazaindulo komoly és hallgatag parsztok,a folyo parton hever a költő.A mondanivalója a versnek a fáradt emberen eluralgo határtalan gyengédség és szeretetvágy."Egymás mellett fekszünk: a folyo^ meg én" : egyszerre fejezi ki a természettel való testve - resülést (mint a következö:"gyenge füvek alusznak"), s egyben a hiányt,a magányosságot;hiszen "a folyo meg én"-kapcsolat nem nélkülözi a szomorkás iróniát.A fáradtság valóban egyszerre teljes elmagánosodás,s ugyanakkor beilleszkedés a természet békés,pihentető , regeneráló rendjébe.Ez a kettöség:a magány,elbújtatott, csak közvetve-kitörö s áthárított vágyaival,s a béke,az esti csönd eny hülése,csodálatos kifejezést nyer az utolso strófában,ahol "a békességet szétosztja az este",mint...? A versből hiányzik,de ben - nünk okvetlenül megrezdül már az asszociáció:mint az apa,családi vacsorán,a kenyeret.- S a"gyengébbek"kedvéért a versképzö ösztön hasonlatátugrással erösiti fel a rejtett célzást : " meleg kenyér böl "(t.i.a békességnek) egy karéj vagyok".Mert hiába van itt a békesség kenyeréről szó,bennünk az elfojtott hasonlat rezg tovább, s a békében bánatot,a nyugalomban fájdalmat érzünk sajogni." Harmattá vált bennem a gond és teher ",énekli s mi forditva érezzük: a gond és teher vált benne harmattá.A természettel,a gyogyito, nagyszerű tájjal és magas éggel való azonosulásban zeng ki,hatalmasan s mégis csöndesen,a vers :

Pihen most az ég is,a nyugodt Marosra

S homlokomra kiülnek a csillagok.

az első tökéletes József Attila-vers.Nem is volna való a "Nem én kiáltok"~ba s a költö be is fogadta a "Nincsen apám" versek társa ságába.Itt kell megjegyeznem azt is,hogy József Attila kötetei nem felelnek meg egészen pontosan költői fejlődése szakaszainak . Nem a periódus lezáródása,rendszerint kivülállo szempontok hatá - rozták meg kötetei megjelenéseit.a "Nem én kiáltok" néhány verse azt a lelkiállapotot és modort fejezi ki,amely a"Nincsen apán"sürüjére jellemző,mint ahogy a "Nincsen apán^korszak még belefolytatodott a "Döntsd a tökét"-be,ez a "Külvárosi éjbe" és igy to - vább.Másrészt nem is voltak egészen zárt periódusai.Még legutóbb is (Születésnapomra) fölelevenitette a huszesztendö3 fiú suhanc - hetykeségét,más versben meg a húszonnégyévesnek (habár elmélyítve) kimondottan népi dallamhasználatát.Miközben uj periódusát dolgozta ki,visszanyúlt a már "kész" kifejezési modokhoz,3 egyben min - dig tudott előre is ute.lni.S mégis - kivéve a Medvetáncot - már a kötetcimek is kitünően jelzik föszakaszait: A "Nincsen apám, se anyám",annak a versnek a kezdösora,amely az első periódus lélek - és formakészségét szimbolikusan összegezi,a Döntsd a tökét^ a marxista forradalmárság "Sturm und Drang"-korszakát, a Külvárosi éj már részleges lehiggadást, ' elégiasodást jelenti,a válogatott Medvetánc után a Nagyon fáj pedig a "szorongatott teremtmény sikolya..."

"Nincsen apám, se anyám"

A " NINCSEN APaM,SE ANYÁM "(tulajdonképpeni cime Tiszta szív vei)egymagában halhatatlanná tenné József Attilát,ha nemtanuskodna még vagy száz hibátlan tökéletességű vers,az ö naggyáavato pőrében." Miért szép ?" - kérdezem magamtol.Ugyanazért,amiért az " -aki dudás akar lenni..." feledhetetlen.a haláltáncok biza.rr bábája kisért benne.Ősi nyolcas,csárdás ritmusban (kettőt jobbra , kettőt balra)táncol elénk a legnagyobb emberi nyomorúság és elha-