Valóság, 1955 (3. évfolyam, 1-2. szám)

1955-07-01 / 1-2. szám

~ 34 -döntőbb kérdés.Egyes javithatatlan álmodozók az emigrációban arról irkáinak,beszélnek,hogy miképpen kell majd a ’'felszabadulás" után "újjáépíteni" a magyar gazdasági életet.Joggal kérdezzük:Mt akarnak újjáépíteni ? Avagy szeretnék lerombolni Sztalinvárost^omlot, Kazincbarickát,a csepeli gyorsvasutat,a Népstadiont és annyi ■ rás sok száz építkezést,alkotást,melyeket a magyar nép véres verejtékkel épitett fel ?

Mi nem akarunk újjáépíteni,mi csak átépíteni,hogy a dolgozok által alkotott,ma csak névleg, de a jövőben valóságban is a tulajdonában és kezelésében lévő gyárak,intézmények,gépek ne . ,.szovjet vagy má3 idegen érdeket szolgáljanak.S ezzel máris elérkezünk az átszervezés nehézségeihez.

Nem vitás az,hogy a tőkeszegénység az átszervezés során nehéz helyzet elé állíthatja a magyar népgazdaságot.Az sem vitás,hogy amerikai tőkések -főképpen olyanok,akik politikai tőkebefektetés re ményében bocsájtanának dollármilliókat a magyar kormány rendelkező sére - szivesen támogatnák az átalakulást.Vigyáznunk kell azonban, hogy a "jolelkü segitség" ne jelentse az ország politikai és gazda sági függetlenségének újabb eladásátlSzinte negszeghetetlen alap - elvnek kell lennie annak,hogy Magyarország politikai feltételek mellett adott külföldi kölcsönöket nem fogadhat el.

Az átalakuló népgazdasági rendszer természetesen állami irá - nyitás alatt maradna.Józan ésszel elképzelhetetlen,hogy a gyárakat bankokat,bányákat visszadják a régi tulajdon- saiknak,vagy bárminemű kártérítést fizessen ki a magyar állam.De a vállalatok és üze - mek vezetése már nem lehet ugyanolyan,mint a mai,Fokozatosan át kell térni - gondosan kidolgozandó tervek alapján - arra a rend - szerre,mely pl.Jugoszláviában örvendetesen kezdi eredményeit meg - hozni.Eközben kitünően lehet a nyugati korszerű, és fejlett,már ki próbált módszereket is,fölhasználni,vegyiteni.A gyárak kezelését a munkásoknak és az alkalmazottaknak kell átadni,hogy a dolgozok vé gül valóban saját gyáraikban termeljenek,ahol a termelésben intézményesen lesznek anyagilag és erkölcsileg érdekelve.Az egyes üze - mek között - Jugoszlávia itt is sok példát adhat - ki kell alakLta ni a verseny lehetőséget,mely minden üzemet mennyiségi és minőségi többtermelésre serkent,mertaz;ébböl keletkező többlet a dolgozok jutalma lesz,

A termelés átcsoportosulása következtében a tervezés feladata is megváltozna.A jelenlegi agyonszervezett és központositott munka helyett inkább s különböző gazdasági ágak viszintes és függőleges arányosítása,egjmás mellérendelése -iparágaknak és iparnak a mezőgazdasággal - lenne a tervezés feladata.

Mezőgazdasági téren a nyugati,elsősorban a dán szövetkezeti rendszer jól kipróbált tapasztalatai alakíthatják át a többé-ke - vésbbé erőszakos utón létrehozott termelőszövetkezeteket.Ma _nár nem vitás az,hogy egyes'mezőgazdasági ágakban a nagyüzemi gazdálko dás vezethet magasabb és jobb eredményekre.De a módszernek,szervezésnek és működés mikéntjének alkalmazkodnia kell a parasztság ter mészetéhez. _+_

Nem tudhatjuk ,hogy a szovjet külpolitika mire készül.A .nyuga ti külügyminisztereknek olyan megoldást kellene javasolniok,hogy a német kérdés megoldása ellenében ragaszkodnak hözép-és Keleteuropa békés utón történő átalakulásához.az alapos és részletes terveknek feladatuk magaslatán álló emigrációktól kellene kiindulni!