Valóság, 1955 (3. évfolyam, 1-2. szám)

1955-07-01 / 1-2. szám

szomoru lenne mind az otthoniakra,mind a ma még szabad nyugat-fél teke népeire nézve is. Mi várható az evolúciós irány győzelme esetén ?Valoszinüleg egy olyan átalakulás,mint amin Jugoszlávia ment át az utóbbi évek folyamán. A TITOIZMUS ÉS SZERÉBE. Jugoszlávia a stalini korszakban nem volt döntő tényező,se a világviszonylatú külpolitikai,se a kommunista belpolitikai sikon. A Komminformbol való kiválás .irányította rá először a világ fi - gyeimét és az amerikai segély.Tito angliai látogatása,a török-gö­rög- jugoszláv szerződések erősítették helyzetét a világ-politiká­ban.az uj evolúciós Jugoszlávia nem tudott azonban szerttenni se Nyugat,se Kelet felé jelentős vonzóerőre.Nyugat ugyan nem avatko­zott be a titoi állam-berendezésbe,de nem is tekinti azt követen­dő példának*Valoszinüleg Tito is tisztában van azzal,hogy az ö ál lam-berendezése nyugati népek számára nem bir vonzo-hatással. A titoizmus tehát csak Kelet felé jelenthet vonzo-eröt.Mindaddig a­­mig Stalin élt a két vonal úgy viszonylott egymáshoz,mint a . 14 milliós kis Jugoszlávia a 22o milliós világhatalomhoz. Nagyarányú változás lehetősége állt be azonban Stalin halá - Iával.Most meg van az eshetőség arra,hogy a titoizmus magára a szovjet területre csapjon át,nem mint titoizmus,h mem mint evolú­ciós irány.Mit jelent ugyanis a titoizmus ? Álmodozás volna azt hinni,hogy Titó radikális demokrata,szó ciáldemokrata vagy valami hasonló.Ö nem tartozik özekhez az irá - nyokhoz és nem is halad azok felé.Tito kommunista,csupán a nemzet közi kommunizmus evolúciós,értelmes irányzatának képviselő je.0 be látta,hogy a stalini erőltetett,elvakult,örökkétarto forradalom kifárasztja az embereket,lejárat ja az eszmét,minden fülrepesö ön­­dicsöitö hálálkodás ellenére a nép többsége gyűlöli és a gyakor — latban nem vezet sehová.Volt éles látása es megfelelő ereje, hogy számot vessen a tényekkel és megteremtse a Nyugattal békésen co­­existálo,együttélő államformát. A Komminformbol való puszta kilépése ehhez nem lett volna e­­lég.Belső átalakulásnak kellett lefolyni ahhoz,hogy a békés co existencia megvalósulhasson.Ma már nem vitás az,hogy Jugoszláviá­ban a nép,a vallások és maga az egyén összehasonlíthatatlanul na­gyobb szabadsagot élvez,mint a szovjetember vagy a megszállott né pék.Ezzel Jugoszlávia kétségtelenül vonzóerőt gyakorol az orosz kommunizmus járma alatt sinylödö nemzetekre és talán hatással le­het magára a Szovjetre is. Az a tény,hogy Tito Molotovot birálo cikkét a moszkvai Prav­da és Izvesztija első helyen közölte,arra enged következtetni , hogy megtört a harmincéves jég.Eddig ugyanis még nem fordult éli} hogy szovjet lapban hatalmon lévő vezető szovjet politikust birá lo külföldi cikke jelenjen meg.Különösen nem egy Nyugattal coexis tálo,söt a szovjet szóhasználat szerint myugati imperialista ka­pitalista ügynök - szájából.Ha ez ma mégis megtörténhetett,az azt jelenti,hogy egyrészt törés történt az eddigi vonalban,másrészt vannak akik a Szovjetben azonositják maguk Titoval és cikkének le közlésével kellemetlenkednek Molotov Politbüro elvtársuknak . Tito igy a mai helyzetben már nemcsak a 14 milliós Jugoszlá­via államiöje,hanem a nemzetközi kommunizmus Nyugattal coexistálo békés fejlődés irányzatának gyakorlati megteremtője.-19-

Next

/
Thumbnails
Contents