Valóság, 1954 (2. évfolyam, 1-3. szám)
1954-01-01 / 1. szám
-9-laszut elő allit ja .Folytatja**e a liberális mods zár eket belsö-és a véd vámos,protekcionista rendszert a külső,világgazdasági vonalon,-vagy el hagyva a politikai demagógia és tőkés csoportok érdekeit,uj rendszerű világgazdasági politikát kezd»Mert ez a választás háború vagy béke kérdése!A ma még gyenge meghűlésnek látszó gazdasági betegség a legki sebb "vigyázatlanság " esetén,régi elavult, kezelés mellettjkonnyen vé szes tűdő-és mellhártya gyulladássá alakulhat át Amerikában,Ez viszont véghetetlen bajokat zudithat az emberiség nyakàba,?kàr vàlsàg.akàr de magogiàval szitott és győzelmi lehetőséget csillogtató támadási ka ~ landok,háboruk formájában, EUROPA A KÉT VILÁG KÖZÖTT, A második világháború után megszületett a "két nagy"ipari hatalom hatalmas népes?éggel,munkaerővel,területtel és a "nagyság"elÖnye— it kihasználó ipari és fogyasztási szervezettel,Két különböző rend — szerről van szó,önkéntelenül merül és merült föl a gondolat,hogy a kettő között az élet és a természet örök rendje szerint ki kell ala — kulnia a "harmadik"-nak,Buropának. Az egyre jobban kiéleződő hideg háború Európát kettészelte. A nyugstit,az ipari forradalom bölcsőjét hol kisebb,aol nagyobb mértékben(Angliát kivéve) az amerikai gazdasági élethez teszi tóttá.A féligj vagy úgyse iparosított Közép-és Keleteuropát végleg a Szovjet oldalara sodorta,illetve kényszeritetteoMindkét fél -persze a maga módján, maga formájára - elindította az integrálódást, ' a nagyegységek kialaki tàsàt.'S igy lett Európa,az ipari haladás megteremtő je, a világpolitika és gazdaság irányítója a. két hatalom közt a "senki .földje",ahol a hideg háború politikai és gazdasági csatái »ütközetei—1•'magasabb nívón" , mint a "proletár ~öv"ben"zajlanak és tombolnak. Pedig Europa gazdasági lehetőségei nagyokos sellami tökéje,poli tikai tapasztalata pedig egyenesen előírja és kövateli a harmadik e— rö szerepének a betöltéséi* *Ha csak néhány statisztikai adatot állítunk össze,maris előttünk all gazdaságilag is e történelmi szerepnek a lehetősége. Népesség 298 millió 151 millió 291 millió Kenyérgabona (tonna)36 " 31 ft 95 ti Tej 75 « 55 It 45 H Szén 450 " 499 ti 345 n Acél 52 " 88 ti 31-it Elektromosság (H&) 245 milli— 388 ard milliárd 131 milliárd Ha ezekhez a gazdasági lehetőségekhez még hozzászámítjuk az e — gyébb forrásokat,a "proletár-öv",volt gyarmati területek gazdasági összedolgozásának korszerű eredményeit,akkor alaposan meg kell vizs galnunk és átszervezni a hideg háborús elképzelésik és nyomások a — latt született intézményeket az európai egységesít is területén,igy^ a a Szén-és Acélközösséget is,valamint a szbuyegen fíkvö és annyit vita tott európai hadsereg tervét is. Europa keleti része szovjet módra egyesül,integralodik-ezt senki sem tagadhat ja*n.3öt? jobban,mint bárhol,mert gazdasági »politikai szétezetében minden vonatkozásban —ha kényszerrel is-azonos elveken épül fölcÉbben a mai álla potában tökéletesen kiszolgálja Oroszorsza - got,de alapjaibanjberuhàzàsaibpn^tervêiben mégis csak megvalósítja a nagyegységeket jellemző együttmäködest. Nyugat Európai Amerikas Szovjet es népi demokráciák:
