Valóság, 1954 (2. évfolyam, 1-3. szám)
1954-01-01 / 1. szám
<ÉT VILÁG között Irtps Borsos Sándor AZ EMBERISIG életét forradalmak tarkítják. Közülük pz ipari for radalom pz egyetlen,mely állandó,"permanens"jellegű.15C-200 esztendeje,hogy elkezdődött,s pzots egyre fokozodoan,-ms mar ugrásszerüen-roh bantja,majd vajja,tormáija szüntelenül pz emberi társadalom minden megnyilvànulàsàt.S mp mar az atomenergiában rejlö,kiszámithatatlan pusztító ésépitö erő beláthatatlan határa változtatja át a "perma - nens" ipari forradslmat uj korszak kezdetévé... Az ember az ipari forradalom előtt hosszú évezredeken át védte lenül állott a teimészet"félelmetes"erői előtt.Most egyszerre sorra omlanak le előtte a nagy "bálványok".Az addig félélmetesen tisztelt e rök engedelmes eszközként szolgálnak az újabb és újabb diadalokhoz. A TUDOMA'NY teremtette meg a nagy lehetőséget a forradalomra » S a fejlődés hálás lesz a tudomanynak.Eddig soha nem látott techni - kai segitséget ad e tudós kezébe és egyik a másikat segitve,állandó - sitjak az ipari forradalmat és vele az emberiségét is. ATAJjAKUL az életmód. Mi g a "civilizáció" kevesek kiváltsága e - löbb,most a széles tömegek felé indul meg a fejlödés.Uj szükségletek születnek és ezek széjjel terjeszkednek-egészen rövid idő alatt-min - den társadalmi rétegben.(l.)..»S a tudomány fejlődése,emelkedése .az emberi élet legfortossabbikat,az élettartamot is meghosszabbítja,valósággal megduplázsa*..(2.) Azonban nemcsak matérialisan vált hatalmas rugóvá a technika szakadatlan gyarapodása az emberiség életében,hanem SZELLEMIEKBEN is. A forradalmi lehetőség jobban és jobban megérteti a messze múlt örök emberi "üzeneteit",..Szinte egész közel jönnek hozzánk,láthatjuk a ró gi művészet és élet "képzeletbeli múzeumait".(Malraux) De valamennyi forradalmi hatás közül talán a legfontosabb az, hogy az ember megismeri a FÖLDET.Megszületik a Földnek,mint "plànétànak"az öntudata.A Romai Gzàszàrsàg és a Kinai Birodalom nem léteztek a valóságba! egymás szamara.Tengerek választottak szét a népeket és kontinenseket.A gép,a technika,az energia ezeket a válaszfalakat és a kpdalyokat lerombolja.A népek igy találkoznak egymássál,hogy kiese — réljék nemcsak termékeiket,de szokásaikat is.S az emberiség - igaz alig egy évtizede --valóban egy világgá lett »megosztottá, de eggyé. A NEPEK VISZONYA. A gép ugyan nem igázta le az embert,az ember pedig a természetet .De amioor az emberiség megsokszorozza erejét,miközben állandóan fokozza,sem okosabb,sem belátobb és belesebb nem lett.Miért is kivan hatnánk pont a gépi,technikai fejlődéstől azt,amit a filozófia és val lás évezredek alatt nem tudott elérni? Az ipari forradalom Európában kezdődött.Angliában és Franciaor szagban^fejlődött ki,majd széjjel hullámzott Kelet és Nyugat felé.Németországban gyors fejlődésre kapott,de a hullámai egyre inkább eliïl-1. /La condition ouvrière»Michel Collinet,(Termelési feltételek) 2. /Machinisme et bien-être,Jean Fourastié,(Gépesítés és jólét)
