Valóság, 1954 (2. évfolyam, 1-3. szám)

1954-01-01 / 1. szám

elgondoláspit p fizikàrp és matematikára vonatkozolag. Üldözötten és szigorú felügyelet plptt is képes volt olypn tanítványokat nevelni, mint VORICELLI és VIVIANI.S midőn 1642 január 8-án örökre lehunyta p szemét,nagy francia barátjp»PEIRESC előre kimondja az utokor itéle - tét ;’’Sokrates volt,akit másodszor is elitéltek a tudatlanok."-50«

Az üldözés nem állt meg a sirnál.Az inkvizíció megkísérelte gondolatait,tanait,levelezését és munkáit is megsemmisíteni,sőt még unokája is segített e szentségtörö korlátoltságnak és elégetett egy csomo fontos iratot.A mester után a tanítványokat is kezdte üldözni Roma.Sok évvel Galilei halála után a Szentszék felszól!tóttá a MEDICIEKET,hogy rombolják szét az ACADEMIA DEL CIMENTO-t,mely Firenzé - ben alakult Galilei müvének folytatására.

Egyik leghíresebb tagja ezen akadémiának,GI0VANNI~ALF0NS0 B0- RELLI,NEfTON egyik előfutárja,teljesen elszegényedve ,Firenze utcáin koldult.Egy másik tudós,OLIVA,önkezével vetett véget életének,hogy elkerülje az inkvizíció szörnyű kínzásait.Az egész kultúrtörténetemben nincsen ehhez fogható sötét és fájdalmas fejezet,mint amilyen az olasz géniusznak ez a kétségbeesett agóniaja,kínlódása volt.Kimerülve a művészetben a. csodálatos alkotások után,legyőzve a politikában az idegen uralom folytán,vigasztalást és éltető erőt keresett a me - tafizikàban:és Roma itt is üldözi és a filozófusok vérében folytja el a filozófia ragyogó fáklyáját.Utolso menedéket keres a természettudományokban: és itt is a vallási vakbuzgóság újra szétrobbantja és elpusztítja ezt az utolso menedéket is.

De hiábavaló volt a bűnös Üldözés.A testi és lelki gyil - kosságok nem hoztak győzelmet.A tudomány kiűzve Olaszországból ,szétáradt egész Europábpn,Franciaország,ahol Galilei négy tiszteletnek örvendett és ahol sorsa nagy megértésre talalt,már kész volt arra,hogy minden tudást,minden világosságot befogadjón.Alig néhány évvel Galilei elítélése után, a párisi Sorbonne néhány nagy és merész elméje,mint DE LAUNOY és ANTOINE ARNAUD majdnem nyíltan tanítják a proskribált,éltéit tenoket.ü hivatalos elnyomás dacára az uj fizika,a mate matikára támaszkodva,mindenütt győzedelmeskedik.

Es mégis úgy látjuk,hogy minden tudományos eredmény dacára az emberi elmének,az emberi géniusznak még hiányzik valami^mi a fizika és a metafizika segitségével p látható és az érthető két nagy végtelen birodalmába végre behatol.Hiány - zik egy r e n d s z e r,egy abszolút felsőbbezerü rendezési metódus,módszer,mely az embert megtanítja magát megismerni , mielőtt megismerhetné a lehetőségeken belül az öt körülvevő mindenséget.

A SZELLEM DIADALA,BACON,DESCARTES.

Ez volt az agondolat,az a még homályos és nem eléggé leszűrt gondolat,mely arra indította korának egyik legnagyobb,legszélesebb Iá tokörü elméjét, - FRANCIS BACON-t -»Anglia kancellárját,aki megosz - tóttá életét a tudomány és a politika között,hogy a világnak először is egy általános képet adjon,egy rendszeres osztályozást az emberi tu dásokrol,másodszor egy szellemi instrumentumot »eszközt,a ’’Nóvum Orgánumot",mely tulajdonképen egy rendszer.Ez az első kísérlete,egy egyetemes enciklopédia megszerkesztését illetően »kudarcot vallott.Bacon kiindulási pontja hamis volt és nemsokára helytelen utakra tévedt .