Valóság, 1954 (2. évfolyam, 1-3. szám)
1954-05-01 / 2-3. szám
DARABOK A VILÍg PROBLÉMÁKBÓL 0000000000000000000000000000-64-LOHIA(Rammanohar Dr. )-Fragments of a World Mind. Malt Rayani,éditeur,(kiadó),19 C Rajendralal St. Cal.-6. Lohiànak ez a könyve,mely angolul jelent meg,14 hosszú tanul — manyt tartalmaz a különféle világproblémákról.A tanulmányok között fö leg az ázsiai problémák szerepelnek.de a harmadik ut politikájának a szükségessége is bö kifejtésre kerül.De valamennyi közül legfontosabb az a 60 oldalas tanulmány,melynek a cime:Közgazdaság Marx után,s a. - mely 1942-43-bar. a börtönben készült. A tanulmány első részében ragyogó összefoglalàsàt találhatja az olvaso a kapitalista közgazdaság marxi teoriàjànak,igy a fölhalmozó dási és concentrécioe folyamatnak.De részleges kifejtésre kerülnek a többiek is,a monopolok,az elszegényedés,a munka szocializálásának elvei, valamint az osztályharc,amely a proletariátus diktatúrájához ve — zet,a kapitalists válság gondolata amely az imperialista háborúkhoz vezet és a világicrradalom teóriája. A második részben Lohia kifejti,hogy az események nem igy zaj - lanak.Az elszegényedés helyett a munkásság egyes helyeken elpolgaro - suit.A kapitalizmus a nagy munkák és a háborúk folytán nem omlott ősz sze.A termelés és a vásárlóerő közti viszony se eredményezett össze - pmlást.Miért nem Europa lett a világforradalom központja és miért szakadt a leggyengébb ponton.Oroszorszagban át gat? Lohia szerint,aki vizsgálat alá veszi a Nyugat-Europa-i országok fejlödésát,arra r megàllapiiásra jut,hogy a kapitalista imperializmus a gyarmatokkal megerősödött.Tagadásba veszi Leniné tételét,hogy"az im perializmue az utolso szakasza a kapitalizmusnak"<,Szerinte ,ez az a — lapja,ez az imperializmus a kapitalizmus kifejlödésénalc a feltétele.. Nincs kapitalista terjeszkedés imperialista terjeszkedés nélküL.Sem Marx,sem Lenina nem lat iák ezt az alapszabályt,ÖK csak Nyugat Euró-— pában gondolkoztak,A modern szocialista gondolkozásnak ezeken a kere-v teken túl kell lépnie,Most a világgazdaság általános teóriáit kell föltárni, A kaputalista rezsimekben kétfajta munkás van.Az egyik a gyarmatosító országé,a másik a gyarmatosította ..A nagy kapitalista országok termelékenységi színvonala a gyarmati országok másodlagos kizsàkmànyo lás áriak is az eredménye .-üj szemléletre van szükség? a nemzeti és európai kapitalizmus vizsgálata helyett világméretekben kell megnézni az eseményeket„A falu és varos viszonya ismétlődött meg most világ mére tekben,-Háromnegyed része az emb?_*i ségnek ma egy nagy kizsákmányolt fa Iw*A marxi elszegényedés a gyarmati népekre áll s ez a tömeg ássa a kapitalizmus slrjátcDe ezek sorsa határozza meg a kapitalista orszá gok dolgozóinak r sorsat., A kapitalizmus terjeszkedése megállt.A gyarmati népek lassan — ként nrrtór gyári jak a legfontorr?W eôaço.p® g^zdesagilag háttérbe szorult Amerika mellett,Ma ez a kapitalizmus központja.De a^háromnegyed-rész emberiség sorsa megoldást követel s ez csak uj formákban és gazdasági megcidasekb*---i lehetséges s nem ezért a nyomorért felelős kapitalista ny&réozkodésseltEnnek el kell tűnnie... Litterator.
