Valóság, 1954 (2. évfolyam, 1-3. szám)
1954-05-01 / 2-3. szám
f • î VENTURI Franco.-Il populisme russe.Turin , éd.Einaudi,1952»2 volumes (kötet.) VENTURI Franco hosszabb ideig tanulámonyozta a párisi Sorbonne -on a múlt szazad történetét.1940-ben a francia összeomlás után le -• tartoztatják ős Oliszországban internálják0Csak 1944 augusztus 25-én szabadul ki ős utánna a Piőmont-i ellenállási harcok megszervezője lesz.A háború befejezése után az olasz követségen Moszkvában kultúrát taché szerepét tölti be.Jelenleg egyetemi tanár. Történelmi tanulmányainak folytatásaként Moszkvában alaposan fcglÊlkmzett a múlt századbeli cári orosz társadalmi és politikai őlettol.Ennek a munkájának eredménye ez a hatalmasan dokumentált két kötetes munke.A 19 századi Oroszországot hatalmas forradalmi mozgal - mák szántottak végig.Ezeket a bonyolult forradalmi irányzatokat el - vekben és cselekedetekben egy bizonyos "népiesség"jellemezte.Nemcsak gondolatokban,de hősiességben is bővelkedtek ezek az irányok. A könyv 1848 tol dolgozza fel az orosz forradalmi irányzatokat egészen IQQl-ig II.Sándor cár megöléséig.Amint a szerző Írja :"Minden szocialista ős népi irányzatot 1848 tol 1881-ig.Később csak szociálforradalmárok,szociáldemokraták,mensevikiek,bolsevikiek és anarchia - tákat találunk."De a szerző nem zárkózik be az orosz események tárgya lásába.Ellenkezőleg pontosan bemutatja azt a széles kapcsolatot,ami fennállott a nyugati szocialista akkori mozgalmak és az orosz forradalmi és népi irányzatok között.így a könyv egyúttal az Europa-i szocialista mozgalmak történetét is adja. Az orosz*nöplosscg " irányzatának HERZEN és BAKOUNIN voltak az úttörői.Oroszország akkori társadalmi és gazdasági helyzetéből közvet lenül-akartak átmenni a szocializmusba,valamiféle paraszti szocializmusba .Nyugatról visszatérve,főleg Bakounin,Marx hatása alatt kezdett el dolgozni,de valójában közelebb érezte magát Proudhonhoz.Ezt az i - rányzatot valójában az agrár-kérdés uralta.Se ez volt az akkori Orosz országnak a legfontosabb társadalmi és politikai kérdése.Az arisztok rácia ős nemesség az 1848-as forradalmak elnyomása után visszautast - tott minden reformot.Egészen a erimi háború befejezéséig nem volt lényegesebb változás.Ekkor azonban mar paraszti mozgalmak születnek és az egyetemek is tele vannak az orosz,különleges szocialista eszmék hi veivel. Az 1863-as lengyel forradalmi megmozdulás elfojtása után azonban szék a nagy remények lelohadtak.Ekkor született meg "a nihilizmus".A- zonban ez a szó itt mást jelentett,kritikát,vizsgálódást.Jelentette azt,-mint PISAREV megfogalmazta-hogy csak magukban hittek,magukra támaszkodtak.A nemesség joszándékát csakúgy elvetették,mint a paraszti mítoszt. A Nihilizmusból aztán két irányzat születettíaz egyik az orosz bakounizmusnak Sokolov-ot és Zajcëv-et adta,a másik a Tkacev-i jakobi nizmust eredményes.te .Ez utóbbi ,Tkacëv volt az első igazában,aki az orosz népiességet es a marxismust összevetette.0 ismertette meg a történelmi materialista szemléletet is.Vitaha szállt Engelssei:?..nálunk ntincs városi proletárság,de igazi burzsoázia se,.."Az orosz nép természeténél és múltjánál fogva kommunista"-fejezte be a vitáját En-KÖNYVLK ÁZ' OROSZ N^PlSsSiG'
