Valóság, 1954 (2. évfolyam, 1-3. szám)

1954-05-01 / 2-3. szám

nem a népé,hanem csak kévéséké?Engem a történe lern tanított meg erro p szemléletre ,hiszen p török tragédia is igy szakait p nyakunkba; p legkulturáltabb Mátyás utàn.Frankok,itàliaik,spanyolok mit tudják ök:mi vpn itt Europp déli és keleti hatàrainàl.Egyaznének cspk meg egyszer p ránktörö ellenséggel,akkor tudná meg Nyugat igazan, hogy hol áll p kultúrájával és állami szervezeteivel.így könnyű nekik o­­kosnak lenni,ha más kaparja ki a gesztenyét;akarva,nem akarva.Vaj - jón Nápoly és Velence meddig tartaná magát?Es az örök Roma,megáll - ná-e a. helyét,vagy behódolna az első porölycsapasoc alatt? Dühében újra dobott a tűzre és egy jokora ággal felszította, (Barnacsuhàjàban,làbàn bocskorral,derekàn durva-ko téllel és kardda} úgy nézett ki Tamás barát,mint valami martalocvezér s nem,mint egy alázatos pap,aki Romában tanult.)aztan megint magába méllyedt.Sorra jelentek meg előtte a kövér kardinálisokra potrohos Giorgo,az álom­szuszék G-ianpietro és a-szikkadt,hűvös nuncius (vékony,összezárt aj­­kávaljpmit beszéd közben is alig nyitott ki.Mintha csak,attól félt volna,hogy kihűl.),aki egy alkalommal kereken tudtlra„adtar "Róna tud várni száz,vagy két-száz évet is.Es a történél ómból,nem része — két,hanem az egészet nézi."így nyilt ki a szemem és igy jöttem rá , hogy itthon a helyem a néppelrkisebb egységekre szakadozva folytat­ni a harcot s menteni,amit lehet.Nyilván ez p legkizenfokvöbb. Ha meg kell helnomrugy halok meg,ahogyan azt Kapisztrm tette. Mig Tamás barát hallgatott,senki sem zavarta, ahogy felvetőt te a tekintetet,minden arc várakozóan fordult feléje.Nem szolt sem­mit.Abban a mozdulatban,mikor áldásra emelte a kéz ót,benne volt az az Ígéret,ami egy halálba induló lelket megvigasztalja.S az esküt mar szívvel,hangosan mondják a barát utanr "Esküszöm,hogy társaimat soha és semmiféle körülmények között nem árulom el.Isten engem úgy segélyjen." Hogy túljutottak a dolog legnehezebb részén, megkonnyebulten állnak fel.Egy páran a tüzbe sárbatapasztott tojást tesznek.Mások nyársonsült halat készítenek.Mozgásnak indul az erdei tábor. Mintha az éjszaka is megértette volna,hogy mi készül,mert éj fél után egyre sötétebbre vált az idő,majd északról kod gomolygott alá,teljesen megnehezítve a látási viszonyokat.A fűzfák levelei még néha megremegtek,de aztán azok is elcsendesedtek;vastag pára nehe~ zedett rajuk.Messze valahol az éjszakaban,hirtelen bagoly huhogás indult el.Nemsokára békák brekegtek rá feleletül,minden irányból. S mire a "Szultán" elérte a közeli kanyart ,Tpmàs barát^ hívei mar^ sziget déli csücskénél vízre hajtott fejjel hallgattak az evezők u— ternes loccsanását.-59-„,0_ a jelet A hajó,amint elhagyta a szigetet,Tamás barát rögtön megadta o__t a vizbeugràsra.A tervszerint,Kovács vezetésével harminc em­bernek jobbról kell megközelitenie a "Szultán"—! csöndben,hogy a ké söbben induló Tarr ladikja,annál inkább magára vonja az ör figyelj— mét.Mivel ö,tökéletesen beszél törökUl,beszéddel tartja az őrt, ]es csak akkor-kezd fölmászni a kötélen,amikor mar Kovácsék kb. az or^ háta mögé kerülnek,nehogy lármát csaphasson,mert akcor a bég^megadd hében lefejezteti a foglyait.S az ilyen-falyta győzelmeknek,igazan semmi értelmük.Hogy a janicsárok se maradjanak szab?don,Szenassy ront majd rájuk,kivallva Kovácsék közül.A béget pedig Tamas barat veszi kezelés alá. , +Q Kovácsék már jo messze jcáriak,amikor Tarr a ladikot ellök

Next

/
Thumbnails
Contents