Valóság, 1954 (2. évfolyam, 1-3. szám)

1954-05-01 / 2-3. szám

-41-/ /

SINKO ERVIN : OPTIMISTÁK

oooooooooooooooooooooo

(Történelmi regény 1918-19-bÖl.Kiadta a Test - vériség-Egység Könyvkiadovállalata Újvidéken 1953-ban.)

ROMAIN ROLLAND,ezt irta 1935 januárjában Sinko Ervin regényé - röl:"En és feleségem bámulattal adózunk a részletek pszihologiai gaz dagságának,annak a szabad és széles intelligenciànak,amely a fórra — dalmi akcióban a modern ember lelkiismeretánek legmarkolobb problé - mait veti fel ás tárgyalni képes azokat ilyen eleven és sohasem el - vont módón."Károlyi Mihályhoz intézett levelében igy ir Romain Rol - land Sinko regényérőla szerző értékét azonnal felismertem!értéke vitathatatlan é?■ö megérdemelné,hogy egy európai elit elismerje."

Ez a regény ,az "OPTIMIST^K"1934-ben irodott és húsz év kellett ahhoz,hogy végre magyar nyelven megjelenhess en,Húsz évig bolyongott a világban a kézirat,szerzőjével együtt és a történelemnek kellett bele játszania ahhoz,hogy végre nyomtatásban napvilágot lásson-Jugosz láviában.

Romain Rolland kritikájához nem kellene a magunkét hozzáfűznünk, ha nem tapasztalnánk,hogy milyen eszközökkel zárják el azoktól e regényt ,akikhez ez szol,egyrészt a mai Magyarországon,másrészt pedig az emigráció magyar szóra,magyar alkotásra éhes tömegei előtt.Külö — nős kor lehetett ez,-mereng majd el a jövő történetíró ja,amikor a ha talomrajutottak éppúgy féltek a forradalom és a forradalmárok elem - zésétől,mint az uj hatalmasok hivatalos ellenfelei.Egyik is,másik másik is be akarja hunyni a szemét a valóság képe előtt.Az egyik uj embertípust szeretne teremteni olyan automatikus lelki berendezéssel, amelynek gombnyomásra kellene működnie és engedelmeskednie;? másik pedig idegenül,gyanakodva,ellenségesen áll azzal a ténnyel szemben ? hogy a feudalizmus világa végképen bc-fejezödött.A jövő történetírója azon is elmerenghet majd,hogy amig e két magyar hivatalos világ egyöntetűen Ítéli el ma a magyar forradalom vezetőit,sídig az 1944-45 — ős tömegmászàrlàsókról például mindkét világ szemérnesen hallgat.

Es ez a"szemérmessé^"nyilatkozik meg Sinko Ervin regényével kap csolatban is .Egy más korszakban ez a mü eseményt jelentett volna.Ese menyt azért,mert e regény nemcsak az egyik legnagyoob magyar,de &z egyik legnagyobb európai alkotások közé tartozik.

Sinko Ervin iroi jelentősége elsősorban a mesterség vom lan nyi latkozik meg.Emberábrázoló ereje Dosztójevszkire emlékeztet,egy mo - solyogni tudó Dosztojevszkire.Amihez nyúl,szinte varázslatos?n élni kezd,legyen az egy szabadkai utcarészlet,budapesti kávéházi jel>..nei^ egy pincér figurája vagy egy forradalmáré.

De Sinko Ervin számára a mesterség csak eszközt jelent,az emberi lélek legárnyalatibb kifejezésére.Igaz,hogy Sinko úgy ismeri az embert,ahogy csak kévés en,és nem elhatároltan látja cselekedeteit,ha nem indulatarnak,ösztönének,erÍnyeinek és hibáinak keretében.Sinko számot vet az ember gyengeségével,de,mint Pascal,ö is tudja,hogy az ember minden gyenge?égével,nyomorúságával együtt mégiscsak nagy.

Sinko,aki maga is aktiv szerepet játszott az 1918-as magyar e - seményekben,idealizálhatta volna a forradalom alakjait,sematizálhat'« ta volna cselekedeteiket,hiszen a céljuk,tévedéseikkel együtt is, a