Valóság, 1954 (2. évfolyam, 1-3. szám)
1954-05-01 / 2-3. szám
-36-végtelen és egyéni gyűlöletektől elvakult fenyegetödzásek. _0„ A FELSOROLT döbbenetes elvnélküliségekre,lemondás okra és áru - lásokra nincs me-ntökörülmány.De a mindennapos "aprómunkákban"rpl. a "külpolitikában",ami nincs, a"kultúrpolitikában",ami szintén nincs , vagy pz ifjusàggal szembeni mérhetetlen nemtörődömségben a nemzeti Bißi'ttmany még sivarrbb összképet mutat. A Bizottmányba bejutott régi politikai erőknek kedvenc érve az volt,hogy az emigrációban a külpolitika a legfontosabb.Ez utóbbi ki fejezés csak szerves része volt az emigracios "szalámi elméletnek" , mellyel a demokrata erőket igyekeztek hidegre tenni,vagyis kiszór!«» tani.S ezt a külpolitikát is jól megcsinálták,persze a maguk érdeké ben és nem a magyar népére.A "titokzatos követi-alap" egyik kezelője -mint a Bizottmány külügyére- sorra neveztette ki a Monarchiában nevelkedett és Horthy rendszer alatt diplomataskodo volt követeket az egyes országokba ..Ezek közül egyetlen egy^aki a háború után volt kö vet,de ö is inkább helyzeti energiájának köszönheti.A vonal:Arccal a Free Europe Bizottság felé,más nem számit.Maga a "külügyminiszter te vékenysége Amerikában zajlik le.ö tartja a kapcsolatot a Szabad Europa Bizottsàggal.Szakérto.Egyet el is ért:minden fontosabb helyre , kulcspozicioba az ö emberei kerültek.Összekötő a Bizottság felé.Ho — gyan legyen helyesen tájékozódva Amerika,amikor az összekötő eleve ellenséges a 45 utáni demokratikus kisérlettel,amikor a háború alatt és előtt is külföldön teljesített szolgálatot.Mert az emigrácios kül politikában nem elégséges a régi formaságokat kedvelő diplomácia.1- smernie kell a belpolitikát is! Bármennyire is hangoztatták,a világ sorsa nemcsak Amerikától és Oroszországtól függ.íme Europa éppen a legutóbbi években ébredt öntu datra.Angliával és a megujhodo Franciaországgal elfoglalja a harmpdik erő szerepét,a meddő antikommunizmus helyett a pozitívat képvi - seli.De itt van Ázsia is.Egyik oldalon India,a másikon Kina.Ma világ politikai- tényezők.Mit tett ez a külpolitika ,hogy a szabad Ázsia szimpátiáját felébressze közép-és Keleteuropa felá?Erre a forradalmi diplomáciára ez az idejét múlt külügyérkelés alkalmatlan,legfeljebb Csang-Kai-Sekek,Sygmann Rhee-k és Bao Dai-ok szimpátiájának a fel - ébresztéséig tudnak eljutni.Ennek pedig 30*3. Európában,ssa.Ázsiában, de lassanként Amerikában se sok súlya van. Hasonló semmittevés honol a kultúrpolitikában is.Itt még ennyi sem történt.Számtalan világhírű tudós,művész és néhány iro ál emig - rációban.Az utolso évszázadokban ezek a szellemi emberek többet tettek a magyarságért,mint az örökös lemondó politikusaink.Van-e jobb diplomácia külföldön a szellemi emberek munkájánál? A fiatalság a Nemzeti Bizottmányra várva,ebek harmincadjara került volnalEz a fiatalság kemény iskolát járt meg,de ma tudásban , szellemben messze elhagyta a fennti társaság tagjait.Ez a fiatalság forradalomban van a"hivatalos"szervezettel szemben.Sőt,meg is veti ! A^kitárult^kapukon keresztül a nagy szellemi és politikai eszmékkel készül a jövőre.£ otthon is forradalomban van a fiatalsag,igaz az ma •még csak "néma".le ha ez a két erő egymásra talál,akkor vége lesz a moszkovitizmusnakjde megakadályozza az újfajta "moszkovitak" terveit is ! Paris,1954 szeptember 5 Borsos Sándor
