Valóság, 1954 (2. évfolyam, 1-3. szám)

1954-01-01 / 1. szám

helyett a valóság rideg és jozanito levegője csap meg bennünket^» rög tön megértjük az európai gazdasági csoportoknak a bukdácsolását, A- mig a Szovjet hatalmas életszínvonal csatába kezd,óvatosan kinyitja^a kapukat—persze jolfelfogott érdekből—főleg a Keleteuropa! népeken at a. világgazdaság felé,addig Amerika mereven ragaszkodik az eddigi gazdasági orientációjának méreteihez és formáihoz.Hiába hallatszika fi** gyelmeztetás,hogy egyrészt növelnie kell a bevitelei Európából,más — részt alaposan tervezett világgazdasági beruházásokat kell eszközöl - nie,hogy a világgazdaságban betölthesse a megillető szerepét,ami kü - lenben követel is magának!(5)

Europa ebben a helyzetben nem rohanhat újra a válság és pusztu lás felé.Utat kell találnia egyrészt Nagy Británia és a .Commomwalth , másrészt Közép—és Keleteuropa országai feléuAz előbbiek mar csak azért is fontosak,mert politikai és gazdasági vonalvezetésükben hatalmas kisérietek,méretekben és formában egyaránt,a világgazdaság uj félté - teleinek a megteremtésére.(Colombo-i terv)

Ezen az uten Europa gazdasági függetlenséget tud elérni és viszonylag biztosítani tudja magát a nagy gazdasági hullámzások,-főleg nyersanyag arakban és hosszúiéjáratú piacokban-,valamint bármelyik ol dalon fellépő önlényos?égek ellen.

Amint- irtuk a független Europa feladata a gazdasági kapcsolatok kiszélesítése Oroszországgal,s főleg a Közép-és Keleteuropa or - szágaival.Ezek az országok nyersanyagokat tudnak adni,amit nem dollár ban kell fizetni és piacot jelentenek az európai iparnak.Ezen a téren az Egyesült Nemzetek genfi bizottsága máris hatalmas eredményeket vég zett.(Comission Economique pour l'Europe)Mert a szovjet világnak is meg vannak a maga objektiv nehézségei gazdasági téren.így pl.az egy - más közt folytatott kereskedelem elérte a telítettség fokát.Nyugat fe le többek között ízért is ki kellett nyitni ,ha óvatosan is,a kapukat. A külkereskedelem alakulása egymás között:(6.)

1948bon 1952-ben, 1948 -ben 1952-ben

Lengyelország 41 % 61% Magyarország 35% 75 %

Románia - 71 % 85% Cseszlovák!a 32% 71 %

Kina adatai 195C-52es vonatkozásuak 26 -72 %-kokkal.

A gazdasági kapcsolat egyes európai államokkal maris jelen- 1 tös.Svájc 4 %-át,Svédország 7 %-át,Olaszország pedig 8 %-át-bonyolít ja le külkereskedelmi összforgalmából a "keleti országokkal".

A történelemben mindig a gazdasági kapcsolatok voltak a nagy összekötök és "jégtörök".Keleteuropa országai a Szovjettel együtt ma sorra lépnek be a nemzetközi szervezetekbe(Unesco,Nemzetközi Munkaügyi Hivatal stb).Az érintkezés megindult,A megujhodott és magára tálalt Európától függ,hogy ebből az érintkezésből kialakul-e a nagy szintézis az atomkorszak hajnalán gazdasági és politikai téren.Lesze ereje,hogy az uj világgazdasági körforgáson át a nyugati szociális demokráciáktól a demokratikus szocializmuson át megtörje a kizsákmányoló kapitalista erőket egyik oldalon,a másikon pedig,hogy a bolsevizmus"szocializmusán" rést ütve kikényszeritse a leigázott tömegekkel együtt a valóban szocialista demokráciákat,vagy demokratikus szó cializmusokat.

Paris,1954 április 26. Borsos.Sándor.

5*/Les problèmes de l'Europe totale,André Philip,Preuves,1953 30-31.

(A teljes Eurcpa problémái.)

6./Financial Times elemzése,szovjet adatok alapján.

«=*12—