Valóság, 1953 (1. évfolyam, 1. szám)
1953-10-01 / 1. szám
- 49 -a NEW YORK TIMES hasábjain,aki azzal"vádolja" a republikánusokat,hogy úgy dolgoznak,mintha még mindig az adminisztráción k i v ü 1 lennének,nem pedig ök képviselnék az adminisztrációt. Az angol demokràcia-màrcsak hosszabb múltjánál fogva is-felette áll az amerikainak.Ennek köszönhető többek kozott az is,hogy Angliában nem képesek kinőni Mac Carthyk és ha - sonlo demagopok.Emlékezetes ,mennyire hatástalan volt Mosley fasiszta mozgalma ,pedig a nácik mindent elkövettek támoga - *t/ à sàra FRANCIAORSzirés OLASZORSZÁG. Rövid áttekintésünkből is látható,hogy egészséges politikai demokrácia kizárólag a két-párt rendszerre épülhet.Ezen kívül van az egypárt-rendszer,ahol a Párt az Állam,amint azt tapasztaljuk a Szovjetunióban és a rab-országok,valamint a földteke különböző részein elszórt diktatúrák esetében,vagy a múltban a náci Német - országban.Ezénkivül a többpárt-rendszer is egyik formája a demokráciának.A francia (és olasz) példa a legjobb bizonyíték arra , hogy a túlzott politikai demokrácia hova vezet.Szilárdan valljuk, hogy Franciaországban van a legnagyobb relativ szabadság az egész világon,de ez nem jelenti azt,hogy Franciaországban egészséges szellemű politikai demokrácia uralkodnék.Ez a probléma egyebként egyre inkább foglalkoztatja a pártok vezetőit,akik rá - jönnek a jelenlegi helyzet tarthatatlanságára.M.Vincent Auriol köztársasági elnök is kifejtette egyik nyilatkozatában,hogy a két párt-rendszer az ideális. A lassú fejlődés megindult.Nem lehetetlen,hogy a szocialista párt által kezdeményezett Demokratikus és Szociális Front, számára sikerül megnyerni a Köztársasági Népmozgalom és a radikális pártszövetség nagyrészét.Egy ilyen Front eredményes működése pedig magával hozná a kommunista párt tömegeinek a leszakadását.A Demok ratikus és Szociális Front-koalicioval szemben kialakulna a iram cia konservativók koalíciója a függetlenségi pártiakból és a többi kicsi pártocskák soraiból.Ezeknek a koalícióknak a létrejöttével a szélsőséges elemek leszakadnának.Szerepük a minimumra csökkene.Nagy a valoszinüség arra,hogy Franciaországban is lassan, de biztosan a két párt,azaz a két pártkoalicio felé vezet az ut. AZ EMIGRÁCIÓ... Az emigrácios politika egyik átka,hogy a "hatalmon lé - vök£(vagyis akik a legtöbb fizetést kapják finom valutában ) nem okulnak éppen az angolszász államok példkjábol.Természetesen nem lehet egyik-napról a másikra két pártot kialakita ni.Angiiában és A merikában sem ment egyszerre.De az alapok megteremtése,egy minimális programún kidolgoz isa,égetően szűk séges és lehetséges. Nem elegendő hangoztatni,állítsuk helyrí a keleteuropai munkások,parasztok és értelmiségiek szabadsá ;jogait.Nem elegendő a "felszabadulás" szóval játszadozni,ribizva az országokat idegen ,megszálló katonai kormányzatra,hogy a "politikai demokráciáf'helyreállitsa.Itt az emigrációnak vannak kő telességei és nagy felelőssége.Itt dől el,vaj jón sikerül- e olyan egészséges és a népre támaszkodó két-purt rendszert megteremteni Kelet-Europában,mely záloga a nunzeti független ségnek és a szociális haladásnak. Paris,1955 szeptember 25» ARADI Tamás .
