Valóság, 1953 (1. évfolyam, 1. szám)

1953-10-01 / 1. szám

-41-lenség tör felszínre más és más megjelenési formák között,amelyeket az államkötelékek,fajok és vallások különbözősége határoz meg.

JAPAN parlamenti küzdelmei konzervatívok, liberálisok és szocialisták között,-INDONÉZIA győzelmes nemzeti forradalma,-INDOKINAlíAK Moszkva által eltorzított függetlenségi harca,-a BURMÁI szocialista kormány erőfeszítései külső intervenciók ellen,- a brahman és búd - hista INDIANAK,valamint a mohamedán PAKISZTÁNNAK angol gyarmatként való megszűnése és ugyanakkor a Commonnealt douiini urnáiként való önkénte beilleszkedése,- Mossadegh tündöklése,majd drágátikus bukása mögött meghúzódó perzsiai olajkérdés,-az egyiptomi Faruk-Nahasz féle álparlamentarizmusnak NAGUIB tábornok céltudatos diktatúrája által való leváltása,- a TUNISZI tömegmozgalmak,-a MAROKKÓI szultánleváltás majd s z uftt ánme rénylo t : minden történelmi és társadalmi különbözőségek mellett egyazon közös nevezőre hoznátok,amelyet tudomá sül kell vennünk!:

A színes népek nem kiskorúak többé ütege lége lték a gyarmati sorsukat és a fehérek uralmát 1

Pandit IJEH.íU,India miniszterelnöke ezt igy fejezte ki:

"Ázsia büszke az újonnan megszerzett szabadságara. Még egy par évtizeddel ezelőtt az indiai pária,a.„kinai kuli,mint istenekre néztek fel a fehér urakra;ez most megszűnt."

FORRADALMI MOZGALMAK.'

Mégis gyakran hallunk,nom utolso sorban a magyar emigráció köreiben, olyan felfogásokat,amelyek hajlandók az ázsiai és afrikai né péknek e forradalmi tömegmozgalmait egyszerűen bolsevista akciónak minösiti,melyek-moszkvai megrendelésre-hol itt,hol ott gyulladnak ki,Dg ezzel a szemlélettel egy tapodtat sem jutunk e lőre iBizonyos, hogy a sztálini Oroszország meghamisította az ázsiai osztályharcokat és a meglévő forradalmi kitöréseket a maga céljaira igyekezett hasznositani.Do ez a káros mellékkörülmény nem változtat ezeknek a harcoknak a jelentőségén és szükségszerűségén s főleg nem gátolhat bennünket,progresszív magyar emigránsokat,akik a magyar és dunavölgyi jövőt nem a világ retrográd köre ive 1, hanem az egész világ haladó és szocialista erőivel szövetségben kívánjuk megácsolni,-a tényleges társadalmi és történelmi folyamatok helyes felismerésében.

Nem vitás,hogy a színes népek legkülönbözőbb árnyalatokban fel törő függetlenségi forradalmainak a tömegbázisát csaknem kivétel .nélkül a feudalizmus béklyóit feszegető parasztság milliói, sőt tiz milliói szolgáltatják,-de a termelőerőknek mindenütt való benyomuld sával az ipari centrumokban rohamos mértékben felfejlődött városi proletariátus is részt követel magának ezekben a mozgalmakban.Ideo logiai vezetést a tömegeknek nem kis részben az európai egyetemeken kinevelődött intollektuellek adnak és ezzel ezek a mozgalmak bizonyos hasonlóságot mutatnak az 1789-os nagy francia for radalomhoz és az 1848-as európai forradalmakhoz.Mindamellett tévedés volna azt hinni,hogy ami ma egész Ázsiában és Afrika é szaki partvidékein le játszódik,az egyszerűen loo-l5o évvel későbbi megismétlődése vagy pontos másolata volna Europa egykori polgári fer radaImainak.Valójában a termelő erők a mai magas fejlettségükben globálisan terjeszkednek szét és nyomulnak be a mindenütt kiépített közlekedési eszközök révén egyidejűleg az eddig legelmaradottabb or szágokba is,Nyomukban mindenütt már a huszadik század társadalmi ré tegzödése áll olö és a mai színes forradalmi i ntc llektue llck nom a liberális burzsoázia avantgardo-ját képezik a 13.vagy 19,század ér-