Valóság, 1953 (1. évfolyam, 1. szám)
1953-10-01 / 1. szám
-36-A TÖRTÉNELEM ELLENI HARC. Az Uzbég Természettudomány Akadémiát is többször megrótták az utóbbi évek folyamán,mert több kiváló tagja a pánizláni gondolat mellett foglalt állást.Az "IzvesztIa"(1952 szeptember 2.)3Zintön rámutatott erre a veszélyes e lha j lásra, ame lyet a Taskent ban megtar tott pártkongrsszus,1952 szeptember 2o-22 között,igen komolyan tár gyalt meg. A; Szovjet unió Kommunista pártjának XIX. kongresszusán pe dig az üzbég delegáció vezetője újból kihangsúlyozta "a feudális múlt idealizálásának veszélye elleni harc szükségességét".Egy másik delegátus azt a javaslatot tette,hogy a párt alapszabályai kő• zé vegyék be,"mindénkl köteles a társodalom tagjait a szovjet haza szeretet jegyében nevelní"(Ugyanez az Alimov tett még>#egy igen ér dekcs javas latot, mely szer int/, minden kolhozban ahol több mint 5o párttag dolgozik,nevezzenek ki egy titkárt ki mehtesltve van a ter melö munkától") Az irányzatot megtaláljuk Azerbcldzsanbnn is,ahol a párt hiva talos lapja újraírva a történelmet azt állitja 195o julius 18-1 számában,"hogy az azerbeidzsani nép az oroszokat mint felszabadító kát várta".195o decembere otá a moszkvai "Pravda" kikel egyes kazak történészek ellen ős nemzeti elhajlással vádolja őket."Idealizálják" Ke neàseri kán feodo -monarchista mozgalmát,amely a 19. század második felében felkelésre vezetett acári Oroszországgal szemben.Egyike a támadott történet Íróknak,M.P.Viatklno 1952 febru árjában a VOPROSSI ISTORII c. moszkvai szakfolyóiratban enyhe önkritikát gyakorol.Elismerte,hogy a múltban a nemzeti függetlenségi mozgalmak az orosz imperializmus ellen irányultak,de ezek is feudá ;lis és reakciós jellegűek voltak.Oroszország,még a cári is ekkor szociális és gazdasági haladást je lentett .A Türkmén párt kongreséz szusán,1952 szeptemberében Tűrkménia legismertebb szakembere kerül pellengérre mint a kispolgári nacionalizmus ideológiai szóvivője. Ugyanez a Henossov adott ki egy "A szovjet izmus győzelme TUrkménl ában",cimü munkát nem is olyan régen. A PAN IRAN IZMUS. Ennek a kampánynak egy másik formája az a szemrehányássorozat amelyet a középázsiai köztársaságok egyes tudósai,különösen a Taskent-! Keleti Intézet tagjai kaptak.Ahclyet,hogy a"régi arab kéziratokat tanulmányoznák,foglalkozzanak a ma problémáival^Izvosztia, 1949 junius 6.)Zqhidov professzor szerint,ezek az eretnekek szeret nék a tdzsik népet kivonni az Unióból és Iránhoz csatolni»valamint a nagy orosz kultúra ^eltorjedését megakadályozni. Erről a kérdésről igen érdekes és jellemző vita hangzott el a XIX. kongresszuson.Itt Gafurev,tadzsik delegátus bevallotta,hogy "súlyos elhajlások történtek köztársasága irodalmában^és művészeté bon".Viszont nem habozott egy pillanatig szem a felelőséget a . szovjet irodalom vezetőjére,Fagyejevro hárítani.A szovjet lroszövet ség elnőke-mondá-csöppet sem törődik a némáéti irodalmakkal és nincs tájékozódva valódi he lyzctüktöl.Nemde Fagyajav maga támadta a tadzsik Írókat azzal vádolva őket,"hogy egyszerűen annektálják a ' klasszikus perzsa irodalmat? (folytatása következik.) ' N»
