Valóság, 1953 (1. évfolyam, 1. szám)

1953-10-01 / 1. szám

Tudni kell.ugjfanis aét,hogy - a statisztika számára dlérhetö államok közül - az *US munkássága fizeti százalékosan a legmagasabb adót.Egy munkás heti keresetének 15-18/i-t fizeti jövedelmi adóba; helyesebben meg sem kapja,mivel az adót a bérfizetéskor már le is vonták.Kevés vigaszt jelent számára,hogy a százezres jövedelmekből viszonylagosan többet vonnak le,mert hidz az ö gondja a megmaradt 40 vagy 60 dollár beosztása,nem pedig a tiz- és százezrek elkölté se vagy befektetése.Érthető tehát,hogy minden dollár komolyan érin ti és fokozott várakozással tekint az adoosökkentés Ígéretének be■* váltása elé.Nem múlik cl nap,hogy az üzemben,az utcán,autóbuszon vagy privát beszélgetések kapcsán az adotoherröl valahogy szó ne essék.Eisenhower elnök reális felfogásáról tosz tanúságot az,hogy ezt a problémát helyesen kiértékelte és az adoleszállltás-Ígéretét nem csak átmeneti választási manővernek tekintette,hanem olyan do lógnak, amit mindenképpen meg kell oldani .Az U.S. uj költségvetési tervezete már ebben a szellemben készült és a megelőző adminisztráció előirányzatához viszonyítva jelentős kiadáscsökkentéseket tartalmaz.Ez .belső viszonylatban az adóteher némi enyhítését von ja maga után,amit az amerikai nép,ha nem is kielégítő méretűnek, de mindenesetre biztató kezdetnek tekint .KUlpolit lkai viszonylatban pedig a budget csökkentése az amerikai nép határozott békevá**v gyát juttatja kifejezésre,mert hiszen a háborúra való felkészülés mindig a budget emeldso,nem pedig csökkentése révén szokott történ ni.

••«•x—■*- 25 ~

A œai amerikai társadalomban a nacionalizmus és militarizmus alig ismert foga lom.A katonáskodást békeidőben kellemetlen kötő les ségnek és szükséges rossznak tekintik.A militarizmus minden megannyi lvánulását klgunyolják és kifigurázzák.

A kaszárnyákból olyan nyomtatott képeslapokat Írnak,amiért V'agyarországon a horthyzmus vagy a jelenlegi bolsevizmus alatt fö boíövés jár.Itt azonban senkinek sem jut eszébe a viccképeket kifogásolni .Errefo lé még fellelhető az az igazi pacifista bőkesze l-/.. lem,amcly Európából l9l4-ol kiveszett.Ebben a társadalmi milicuben a háború gondolata természetesen igen népszerűt len.A koron! akciót pedig különösen súlyosbította az,hogy az átlagamorikai előtt,érthetőt len volt,hogy miért kell harcba monni akkor,amikor béke van és hogyan van béke,amikor háborúba kell menni.Azt mindenki belátta amit az ötcsillagos tábornok,a vezérkar volt fönökc Omar N.Bradley mondott,hogy Korea hadászati szempontból is a lehető legrosszabb hely,legrosszabb időben és legrosszabb körülmények között.Azt azonban nehezebb volt belátni,hogy akkor miért kell ott harcolni.

S ha a világbékc megvédése céljából mégis harcolni kellctt,akkor mielőbb békét kell csinálni,mert hisz az a cél és a küzdelem csu pán védekező jellegű.

A koreai védekező harcnak világháborúvá való klszélcsltéso lehet S.Rhce,néhány hataloméhes ember és néhányezor európai cmlg ráns hő kívánsága,de az amerikai nép o gondolattal nom szimpatizál. Mindenki a békét várta és Eisenhower által meghirdetett"Honorable Armist i cg "gondolat a a közvéleményt jelentette.

• Amikor SYNGMAN RHEE fegyverszünetet akadályozó magatartása a vérontást újabb hónapokra kitolta Amerikában igen kemény és erős szavak hangzottak e1.ALEXANDER WILEY republikánus szenátor a szó-