Valóság, 1953 (1. évfolyam, 1. szám)

1953-10-01 / 1. szám

- 16 mieszközét igénybevevő nagyarányú propaganda mindenek előtt azt a meggyőződést akarta beleviniil a jeMszenU amerikai közvélemény­be, hogy a bolsevizmus pozitiv irányú fejlődést- jelent az orosz, nép élőttében.Azután el akarta hitetni azt,hogy már lemondott vi­lágforradalmi céljairól,tehát nem kell tőle többet tartani.semmi ek sínes tehát arra,hogy az amerikai nép bizalmatlan legyen vele szomben.Ehhez a propagandához a kaput Franklin D» Roosevelt elnök nyitotta meg azzal,hogy 1933 november 16.-án ellsmorte a szovjet­­kormányt . Utána legtöbbet tett annak érdekében az amerikai közvélemény megdolgozásával Joseph E.Davies,az EgysUlt Államok első moszkai követe,aki 1945-ben megjelent MISSION TO MOSKOW cirill mUvébcn ra­gyogó képet festett a Szovjetben uralkodó állapotokról,olyan mér­tékig feldicsérve gz ott látottakat,hogy könyve elolvasása után a tájékozatlan átlagember előtt azok valóban az Ígéret földjét je lentették.Megnyugtatta Amerika népét,hogy Sztálin állana már nem kommunista,hanem szocialista állam,mely nap-nap után híj ük és en gedményekot tesz az individuál-kapitaiista irány felé.A Komintern röl megállapította,hogy te ljcson vészé lytc lenné lett é3 lemondott a harcos bolsevizmus világot forradalmasito álmairól. Davies nyomán tucatszámra jelentek meg a hasonló könyvek.Sir Bemard Pares,angol egyetemi tanár Amerikában kiadott RUSSIA AND THE PEACE cimli könyvében megállapította,hogy Sztálin missziója nem a világ forradalmasítása,hanem Oroszország békés belá‘5 felé­pítése és az ifjú generáció,melyot már ö nevelt,nem isner más am­bíciót mint békés mérnöki vagy cgyébb épitö munkával növelni a Szovjet népének életszínvonalát.Max M.Lasorson professzor a Colun bia egyetem tanára RUSSIA AND THE WESTERN V/ORLD cinU könyvében nr roi a csodálatról és rajongásról értekezett,amivé 1 az orosz nép Amerika iránt viseltotdk.Az oroszok-lrta Lasorson professzor- ha valamit jól akarnak clvégczni,akkor azt mondják,hogy azt amerikai tempóban kell msgcsinálni.Idézi Sztálinin LENINIZUUS K2RDESEI ci­nt! müvéből annak következő sorait :"Az orosz forradalmi, fordulat ollenméreg a tehetőtlenség,bürokrácia,konzervntivizttus,hátranara­­dottság és az ősök hagyományaihoz való szláv ragaszkodás ellen... Forradalmi lendület nélkül nincs haladás.De súlyos a veszély,hogy a lendület a valóságot számításon kivül hagyó forradalni délibáb kergetéssé silányul,hacsak nom vegyitjük azt tevékenységünkben az amerikai valoságérzökke 1". Joachim Joesteu politikai lro Y/HAT RUSSIA WANTS cimU könyvében azt állította,hogy a világ bolscvlzá­­lásának oszméjo Moszkvában olyan halott”uint egy koporsoezög”.0- roszország már régen feladta forradalmi jellegét. AZ. IDÉZETEKET szinte végtelenül lehetne folytat ni .Egy-egy ameri;* *. kai közkönyvtárban az ez időkből származó hasonló könyvek polco kát töltenek meg.A propaganda arra szolgált,hogy elaltassa Ameri­ka népét és függönyt vonjon a háttérben fúlyo kommunista tevékeny ségek elé.Ezek több főcél körül csoportosultak.Egyik volt a kor­mányhivatalok megtöltése konnuni stákkal,másik egy nagy és mindent átfogo kommunista kémhálezatt kiépítése az Egyesült A liánokban, har nádik a ttársalomCsa j/to,egyházak, iskola,színház )inf iltrálása,ne-

Next

/
Thumbnails
Contents