Vadász- és Versenylap 63. évfolyam, 1919

1919-03-29 / 8.szám

36 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1919. márczius 29. patibilitás megszüntetése szükségesebb és sürgősebb minden más döntésnél. E felfogásból kiindulva, igenis azt kértem, sőt követeltem a földmivelésügyi minis-/ tértől és teszem ma is, hogy hasonló összeférhetet­lenségeket azonnal sztlntettessen mog, ne tűrje azt se, hogy immorális szempontból indokolják a foga­dások megengedésének- szükségét, vagyis oly alapból kiindulva, hogv ez sokaknak kényerot ád, tehát ezo­cziális intézmény, hanem bírálja el, van-e erre szük­sége a lótenyésztésnek és döntsön eszerint. Ma is csak ugyanezt Írhatom le,- s minden tárgyilagos bírá­lótól helyeslést kell kapnom ez állásfoglalásomért, mert vagy a lótenyésztés érdeke a ezél és akkor szükség van a versenyre és ezzel kapcsolatban meg lehet engedni a fogadásokat, vagy humbug, mese a lótenyésztés érdeke és akkor — bárminő lenne a másik iudokolás — szerény csekélységem lesz a leg­első, a ki a fogadások eltörlése mellett szavaz. A foga­dások beszüntetése tehát nem katasztrófa, de néhány­nak bizony fájhat. Talán Ön is azok között van, kedves öreir Kollega? A mi abbeli megnyugtatását illeti, hogy a book- maker fogadáeok igen nagy fontossággal birnak te­nyésztésünkre és о tekintetben kérdezzem ineg Fáy Béla, Jaross, Jékey urakat, sót talán a kisbéri ménest is. hogy lehetnének-e jó árak a csikó árveréseken bookmaker fogadások nélkül, arra szintén van egy 6zerény megjegyzésem, ön itt ugyanis ugy tünteti fel a helyzetet, mintha я versenyüzem kizárólag a telivérosikó tenyésztés érdekében lenne. N JS hát fiatal­ságom ellenére kénytelen vagyok ezzel szemben ellen­vetést tenni és a kor tisztelete daczára oly szemte­lennek kell lennem, hogy felvilágosítást adjak < tűnek arról, a mit, ugy látom, tán nem tud. Ki kell Out oktatnom, hogy a lóverseny nem a telivértenyéeztés­nek, hanem az országos lótenyésztés érdekeinek az előmozdító eszköze. A tolivértenyósztók üzleti érdeke tehát, bár — abbéi a szempontból", hogy a tovább­teuyésztéshez szükséges anyagot nevelik-r vagy nem igen fontos, ám csak másodrendű kérdés, hiszen a valutáris javítást nem eunek az auynguak az értékhul­lámzása, hanem a külföldre eladódó használati lónak nagy kontingense adja meg, s ebból a szempontból kell rnegitélni mindent. Ezért voltam bátor felhozni azon a bizonyos Laehne-féle blnmage demokratizáló lóverseny ügyi ankéten, hogy az a demokratizálás, a mi ott megindult, minden csak nem az, a minő czimet annak adtak. Ezért hozakodtam éa ott elö az országos lótenyésztésügyre vonatkozó adatokkal és kívánalmak­kal, és lo kellett szögeznem, hogy mindaz, a mit tet­tek e téren, nem állott arányban nz ország érde­keivel, a jövőben pedig csak ugy képzelhető el a demokratikus, és még inkább szocziális irányzat kiala­kulása, ha erre fokozottabb figyelem fordítódik és a versenyüzem kérdéseibe szorosan bekapcsolják ezt is. Akkor az értekezlet — néhány tenyésztőt kivéve, mind ellenem fordult, s hangoztatta, hogy az ankét nem lótenyésztésügyi érdekeket, hanem lóversouyügyi demokratizálást megbeszélni jött össze. Ezzel tollát már itt is felrúgták a lótenyósztésügy-érdekének ügye­lőmbe vételét. Hogy ez hová vezet azt igen tisztelt öreg Kollégám, én, bár nem érzem magamat jósnak — előre láttam, s hogy igazam volt, bizonyítja a mai helyzetkialaku lás. Egyébként is a mai idők mindjobban engemet igazolnak, de az összes érdekeltek is lassan tudatára ébrednek, hogy az az ut — még ha jóhiszemű is — n?m vezet a kedvező megoldás felé, amelyen Önök haladnak. Az nem lehet indokolás, a mivel sorait végzi, hogy a tömegnek sokkal jobb, ha fogadással szórakozik szabad idejében, mintha egyebet csinál. Megbocsásson, de ezzel szemben azt kell állitanom, hogy a tömeg és annak szociális irányitói nagyon jól tu.ják, mikor mit kell csiuálniok. Önnel szem­ben jobb tanácsosai vélek szolgálni akkor, ha azt mondom, hogy ne felejteni, de dolgozni igyekezze­nek, mert csak ez az egyetlen helyes ut, a mivel előre haladhatnak, különben indokolható joggal eujt le a szociálizmus súlyos ökle. \ Éa épp ezért bucsuzóul igen tisztelt öreg Kollégám ide vetem még azt is, hogy a inai helyzet minden dolognak másként való elbírálását indokolja, mint a végső kialakulás után. Ma immorálisnak kellhet mon­danunk mindazt, a mit holnap megengedhetőnek tar­tunk. Ma nem szabad nyilvánosan hivalkodnunk a dúsan teritett, inyencz különlegességekkel megrakott asztallal, nem szabad az étvágyat ezzel a nélkülözők­ben felkeltenünk, mert ennek következményei belát­hatatlanok lehetnek. Jó lenne ezt a szempontot is mérlegelni épp az Önük érdekében. Nem gondolja» hogy igazam van ? Hogy mit lehetne tenni a lótenyósztésügy érdeké­ben, azt már előzőleg többször megirtam, s most is csak azokat hangoztathatom. Igazam biztos tudatá­ban, búcsúzom, bizton remélve, hogy ha a ma nem is, de a jövő bizonnyal igazolni fog. Farsky Gyula. SÉTA A VERSENYISTÁLLÓKBAN. Rothschild Alfons és Jenő istállói. Rothschild Alfons 25 lova áll Reeves Alex is­tállójában, itt áll azonfelül még Rothschild Jenő lotja, számizerint 7 telivér, melyek — kivéve An­tagonistot, mely már tavaly is gondjaira volt bizva — csak a napokban érkeztek hozzá. Reeves Alex sik lotja 1 hatéves, 1 ötéves, 5 négyéves, 9 hároméves és 11 kétévesből áll. doyenjük az elpusztíthatatlan Mármaros, ki — mint egy-két kivétellel az egész istálló — kltünö szőrben van, látszik rajta már a munka is: az áprilisi wieni Megnyitó versenyre ké­szül. Simandl színién Wienben áll először starthoz, • mig a csökönyös fejű Nimbas már Alagon próbál­kozik meg. Nagy változáson ment keresztül Pluto, mely 1 mindenkép klasszis ló benyomását kelti. A tólen mé­I lyebh lett. szügyben es hátsó partiojáhan feltűnően I megerősödött, ugy, hogy azt hisszük még jobb ló lesz l>elölo, mint tavaly volt. St. Leger пек kétéves korábun begaloppoztak bal hátsó lábába, ugy hogy inszakadást szenvedett és miután nehéz a teste is, csak nehezen lehet elő készíteni ; hogy az idén lesz e belőle valami, épen akezideuse folytán nem is lehet tudni. Brioni szép kancza volt tavaly is, az idén megerősödött és megnőtt ; a Prxedswitre be vau ugyan nevezve, de nem valöezinü, hogy ott induljon, valószínűleg a wieni első napi 1000 ш.-es verseny­ben fog futni. Dia hatalmas kanezává fejlődött, min den jell arra mutat, hogy ai idén még többot fog mutatni mint tavaly. A háiomévosek sorát Komödiant nyitja meg. az istálló tavaly igen nagyra tartott lova, mely azonban Janek alatt semmi formát nem tudott felmutatni, ellenben Altinann alatt könnyen győzött. Ennek okát trainere abban találja, hegy Janek erős keze a mén­nek nem felolt meg. Az istálló derby-jelöltje igen nagy, de nmek daczára sein nehéz ló, ugy viselke­dik mint egy bárány, tavalyi idegeseege rejtély. Az igen szépen fejlődött (Hiver Twietből valóezinUleg stayer lesz. Pan nem ezép ée nem nagy tudásu ló : Alagon fog futni. Párád, mely tavaly Pázmánval és Herberttel futott, de nem vált be, szintén Alagra van szánva ; esáykpókja volt, azonban Plósz tanár ope­ráeziója után kigyógyult belőle. Ringelreih nem nőtt, de szép hosszú mén igy is. Trainere sokat vár Sanskrit bugától Amnestietöl és Braut von Corinth­tól ; az előbbi igen szép korrekt kanezává fejlődött. Gyönyört! kancza lett Brixenböl, s bár sokat nem nőtt, mégis kész ló benyomását kelti ; miután korai ló, ö lesz bizonnyal legfittebb a magyar Oaks start­jánál. A még nyeretlen Mayonnaise mitsem válto­zott, csak Alagon keresheti meg zabját. Az istálló kétéveseinek gyöngye Dia öccse, Robert der Teufel, minden poiutban klasszis ló, hibátlan, korrekt ék tudása is nagy. Dárius szép hosszú mén, Mocca nagy és túlnehéz, Servus kicsi, de csinos, fürge ivadéka Good Morningnak, nagyon hasonlit apjához. Marmolata, Mármaros teljes testvére, igen szép ló lenne, ha lábát nein csuütaná el egy nyul­tetem. Despot jól épített, erős csontú, nagy hasú Delaunay—Santa csikó. Blonde igen szép mély kancza, menni is tud. Korfu, Braut vvn Corinth és Madame Carie testvére, erősen emlékeztet idősebbik nénjére. Lerche, Pronier és Harmat II. versenyképesség hij­ján soha nem futott, de jó ivadékokat adó testvéré­nek Early Birdnek leánya. Forelle huga Michaela szóles és mély kancza, Pertica csúnya állású kancza, melytől nem sokat várhatunk. Rothschild Jenő lovai közül Antagonist, bár nagy és nehéz ló, jól ugrik és igen jó képet nyújt. A többi ló, mely esak 11109t került Reeves Aloxhez, a kevés mimka folytán már nincsen egész oly jó konditióban, mint Rothschild Alfons lovai, talán még legszebb az öreg Scamp. Fugger a Rákosi díjban mutatkozik be, Kelet jól ugrik, de Herr Schwager, Baschlikk és Motyó nem sokat változott. Roth­schild Jenő istállójának javarésze Alagon fog sze­repelni először. ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS. Ausztria lótenyésztésének reformja. Német­Ausztria földmivelésügyi minisztériuma Wienbeu nagyszabású értekezletet tartott az összes tartományi képviseletek, gazdatársadalmi lótenyésztő egyesületek és lótenyésztők bevon«, ­ral az időszerű lótenyésztési kérdések megvitatása céljából. Egyet­értésben állapodtak meg a Német-Ausztriában ezentúl betartandó tenyésztervre nézve, a mely szerint a fő­súlyt a nóri ló tenyésztésére fogják helyezni, e mel­lett azonban • figyelembe veszik az egyes vidékeken meglévó melegvérű tájfajtákat is. Az állami ménese­ket ezentúl is fenntartják olyan mértékben, lmgy sa­ját termelésű takarmánnyal el tudják látni lóáliomá­nyukat. Fokozottan fognak gondoskodni ezentúl csikó legelők létesítéséről, különösen ménesikótelepek fel­felállításáról, hogy teljesen megfelelő nóri apaállato­kat nevelhessenek; azonkívül sürgősen előfogják se­giteni az engedélyezett magánmének számának: szaporí­tását. Végül igen fontos feladatnak jelentették ki a szö vetkezeti ós egyesüloti hálózat kiépítését a lóteuyésztés erén is és megfelelő szaklapoknak előállítását és ter­jesztését is. VADÁSZAT. Vadászat a jövőben. A proletáruralomra sok és nagy feladat vár a jövő­ben, melynek kétségtelenül legfontosabbja az, hogy a dolgozók, a munkában, testbon és lélekben egyaránt fáradó nép, felüdítő, testet edző ós lolket nemesítő szórakozáshoz jusson. Hogy megújhodva, testben meg­erősödve és szeretetben egybeforrva, képesek legyünk az élet igáját tovább vinni, hogy megteremtsük a jobb, a boldogabb nóptársadalmat. Ep testben, ép lélek. A beteg ember csak nyűg, teher a uéptársadalomban, mert helyette másnak, másoknak kell dolgozniok. A proletár társadalom a dol­gozók társulása. Már pedig egész munkát csak az ép ember képes végezni. Mindnyájunkra nagy munka vár, tehát ápolnunk kell egészségünket, edzeni tes­tünket. A vidéki ember, már természettől fogva is egész­ségesebb, ruganyosabb a nagy városok füstös baczilusos levegőjében élő proletároknál. Ezt az ellentétet ki kell valahogy egyenlíteni s erre csak a sport képes. Bár egyedül a szabad tiszta levegő is jó hatással van a szervezetre, azt -mégsem edzi oly mértékben, mint a milyen ellenállásra az emberi testnek feltétlenül szüksége van. Legalkalmasabb erre a sport. Minden sportnak megvan a specziális előnye, mégis a legtöbb csak egy bizonyos irányban gyakorol fejlesztő hatást, sőt van olyan sportág is. mely nein ritkán ellenkező ered­ményt szül. Talán a turisztika a legegészségesebb és legköny­nyebben kultiválható sport, mertrsemmi különös talen­tum nem kell hozzá s legjobban megfelel az általá­nos testedzés követelményeinek. A vadászat sem mási mint a turisztikának közgazdasági hasznosítása. A va­dász nemcsak turista, hanem egyben a közélelmezést szolgáló vadhús és a feldolgozás vagy kivitel folytán az államot gazdagító gerezna szállítója. A vadállomány, annak szaporítása, védelme tehát fontos közgazdasági tényező már abból a szempont­ból is, hogy az évenként fogyasztásra kerülő vadhús kvantuma igen nagy jelentőséget játszik közélelmezés tekintetébon. Hogy a gereznák stb. mily értéket kép­viselnek, az is köztudomásu. Mindezekből nyilvánvaló, hogy a jövőben egyik leg­fontosabb és felkarolást érdemlő sportág a vadászat

Next

/
Thumbnails
Contents