Vadász- és Versenylap 62. évfolyam, 1918

1918-02-08 / 5. szám

58 50 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1918. január 25. / к ül pedig meg sem közelíthetjük a régi nivót, s csak abszolút kis keretekben kezdhetünk elölről mindent, lia sikert akarunk. Mert a Phoenix madarak csak a regékben élnek. A hamvakból egyszerre nem támad fel újra semmi : a természet törvénye ezt másként irja elő. Legnagyobb baja azonban urlovas sportuuk fejlódesflehetőségének, hogy a keret, a mellben eddig nagyra nőtt, már elveszett az ő számára. Az Urlovasok Szövetkezete, a mely huszonnyolez év előtt épp az urlovassport művelésére alakult és mellékes czéljául a belföldi lovasnevelést tűzte ki, az idők változása révén akaratlanul is más hivatást kapott. Ma a szövetkezet úgyszólván egyeduralmu vezetője lett zászlók közötti sportunknak, s a monarchia versenyüzemének érdekei megkívánják, hogy énre önkénytelenül megérzett és mindé í felhívás nélkül teljesített hivatásánál megmaradjon. Pótolni e téren a szövetkezetet nem tudnók és ezért vezető köreiknek ez eszméktől eltérniök nem is szabad Urlovassportunknak a régi nivóra való emeléséné] Dlíát nem lehet Alagra gondolnunk, s azt egészen más alapokon hiszem megoldhatónak. Nehéz, fáradságos munka le'end mindenesetre, ahogy én elérhetőnek hiszem, de hogy a siker érdekéhen mindent meg kell tennünk, arról, azt hiszem, a sport Iii vei valamennyien meg lehetnek győződve, álért ne felejtsük el, az urlovassport nemcsak a legszebb, legideálisabb része sportunknak, de csak ugy éltető eleme annak, mint a versenysport a telivértenyésztésnek. Hiszen jói tudhatjuk, hogy a versenysport ugy nálunk, mint szülőhazájában, Angliában az urlovas vetélkedésből fejlődött mai nívójára. De ez csak tradiezionális dolog. Sokkal fontosabb ennél mai missziója, az, hogy a lovassport Ili veiből uj művelőket szerezzen a teiivértenyésztés és versenysport nemes hivatásának. Ezt a feladatát eddig jóformán figyelmen kivül hagyták, pedig nagyon sok azoknak a száma, a kiket csak az urlovassport, az urlovas vetélkedések lehetősége szerzett meg a versenysportnak, illetve a telivértmiyesztésnek, s az ily módon csatlakozók számának elmaradása érzékeny veszteség lenne nagy ügyünk további haladásában. Kiragadok néhány élénken foszforeszkáló ily nevet a nagy. sorból. íme, kezdjük meg a vizsgálódást az országos lótenyésztés szempontjából legjelentősebb faktoroknál, az állam lótenyésztő intézményeinek vezetőinél. Itt mindjárt két név ötlik a szemünkbe. Az egyik Merliai altábornagyé, az osztrák földművelésügyi minisztérium lótenyésztési főosztályának, igy tehát Ausztria egesz lótenyésztésének jóformán egyedüli irányítójáé. Kóla csaknem batáro'ott .biztonsággal állithatjuk, hogy egyedül az urlovassport nemes vetélkedése szerezte meg a lótenyésztés lelkes munkásának. Tettei, amelyekkel Ausztriának a lefolyt évtizediga maihoz képest jóformán nem is létező telivértenyésztését és vele az országos lótenyésztést csaknem boszorkányos gyorsasággal irigylésre méltó polczra varázsolta, sokkal ismertebbek, semhogy azokra ki kellene terjeszkednünk. Munkássága oly nagy jelentőségű, hogy lia csak az altábornagy ur lenne az egyetlen, a kit urlovassportunk révén nyertünk meg a lótenyésztés ügyének, már egymagában is aláhúzná az urlovas vetélkedés e különös hivatásának jelentőségét. Méltóan sorakozik azonban az áliami faktorok közül M ér hal altábornagy mellé gróf Batthyány Gábor ezredes, a ki szintén az urlovassport lelkes művelőjéből fejlődött a lótenyésztés egyik hivatott irányitójává. Sütvény katonai ménesének a mai formában való megteremtése pedig nagyééSzt az ezredes ur érdeme, a mely ténykedéséhez azonban ugv katonai, mint országos szempontból vett lótenyésztési érdekek előmozdításának egész sora csatlakozik. Nyugodtan odaírhatjuk a listara a Magyar Lovaregylet volt elnökének és ma is bámulatosan agilis igazgatósági tagjának, gr. В itthyány Elemérnek a nevét is, aki Szintén mint urlovas kezdette volt szereplését. Még fokozottabban áll ez talán siewardtáiváról, Sigray Antal grófról, a kit jófoimán csak e nemes vételkedés nyert meg a lótenyésztés és a futtatás kedvelt passiójának. Baltazzi Arisztid, az osztrák JockevClub nem régiben elhunyt volt elnöke, ugyanígy szamottévö urlovas szereplésre hivatkozhatott nvereivel együtt. Pedig, hogy a versenysport fejlődésében, mily felejthetetlen érdemei vannak az egykor oly rettegett erő's kezű stewardnak, arról — azt hiszem — hosszú hasábokat Írhatnánk. Fivéreinek szereplése ugyanígy jelentós nyomot hagyott a versenysport történetében, igy például egyikőjük volt az angol derbyt nyert magyar Tenyésztésű lónak, Kisbérnek az ownere, s a legjelentősebb franczia sportlapnak, a «Le Jockey»-nek ormán jó ideig az urlovassportot oly lelkesen művelt Baltazzi Hector neve diszlett. Gr. Szapáry Iván, aunyi sok jó ménnek és anyakanczának importálója, ki e tekintetben az utolsó két évtized alatt jóformán egyedül lattá el állami és ezzel kapcsolatban országos lótenyésztésünk telivér anyagának felfrissitési szükségleteit, a maga korának egyik legjobb urlovasa volt. Igy kezdette szereplését Sölliuger Rezső százados is, a ki tudvalevőleg nemcsak jelentős versenyistállót tartott és tart. fent, de teuyésztéssel is foglalkozott, azonkívül egész sor versenyistálló nagy sikerű vezetőjeként működött, sőt szakértelmét — last but not least, — az osztrák Joekey Club vezetésében is sokszor láttuk érvényesülni. Vele kapcsolatban említhetjük meg, mint egykori mauagerét, a perváti ménes tulajdonosának, Jékey Albert századosnak a nevét. Őt is az urlovassport szerezte meg a versenysport számára. Nem szabad elfelejtkeznünk Harkányi János báróról, aki ugyanitt kezdte volt jelentős szereplését a turf és telivértenyésztés történetében. Vagy példának okáért, hogy a közel múltból említsek, ki vonhatná kétségbe annak a nagy jelentőségét, hogy Pejaesevich Albert gróf neve versenysportunkba belekapcsolódott. Pedig e nemes passióju sportsmamukról, ugy gondolom, igazán nyugodtan feljegyezhetjük, hogy kizárólag az urlovassport vetélkedésének lehetősége szerezte meg számunkra. Az urlovasversenyek nevelték belőle azt az elsőrendű szakembert, a kinek, mai működése mellett, a Pestvidéki Versenyegylet megteremtését, a bMföldi lovas- és trainer nevelés nagy ügyének jelentős előrevitelét köszönhetjük. Méltó kortársa volt Szemere Kálmán őrnagy, sok jó lovas nevelője, továbbá a Magyar Lovaregylet kiváló startere Horthy Jenő ur, a lótenyésztesnek is lelkes művelője, s б róluk sem igen tételezhetnék fel, ho^y az urlovas-vetélkedések nélkül szorosabb viszonyba kerültek volna versenysportunkkal. Még határozottabban konstatálhatjuk ezt Pfeiffer Nándor úrról, a Pestvidéki versenyegylet passzionatus starteréről, s Vass Béla századosról, a Magyar Lovaregylet érdemes tisztviselőjéről, ki mint főhadnagy az urlovas küzdelmekben kezdte sportszereplését, majd. orosz nyelvtudománya révén az akkor még czári birodalomban egy nagy versenyistálló managerje lett, s nyilván a honvágy hozta haza mai hivatalába. Vagy vegyük sorra az istállótulajdonosok névsorát. A régiekből említsük fel elsőnek hg. Taxis Miksa Egon nevét. Kék, vörös sapkás dresszéhez mennyi dicsőség emléke fűződött és ezt mind az urlovassportban is kiváló szereplésének köszönhetjük. Kinsky Zdenko gróf, ha nem is annyira intenzív mértekben, szintén jeientős szereplője volt az urlovas küzdelmeknek, s mai nagy istállója talán ezen emlékek ébredésének eredménye. Károlyi Gyula, grófot, régi idők csodált urlovasát, szintén igy vezethetnék be a listára, mig gr. Orssich Pál, annyiszor hiába akarván szakítani a versenysporttal, urlovas szereplés-» óta szakadatlan lelkes hive maradt annak mind я mai napig. Issekutz Gyul i százados maga is büszkén hirdeti, hogy mai jelentós helyét versenyüzemünkben, kizárólag urlovas szereplésének-számlájára irja. Molnár százados, ha maga nem is igen szállott nyeregbe, az urlovasversenyek révén kezdte e metierben való működését s innen fejlesztette ki istállóját a m ai nivőra. Báró Baieh Péter százados az urlovassport észrevehető dekadencziájának bekövetkeztéig jóformán netn is vett komhináczióba mást istállója számára, mint ily jellegű vetélkedéseket, a melyekben maga is kezdette volt szereplését, s csak e réven fejlődött, ki monarchiánknak ma egyik legjelentősebb zászlók között futtató istállója. Csaknem ugyanaz ál) Esterházy Károly gróf-ról, s ha a közkedvelt Esterházy Alajos grófot a háború küzdelmei, sajnos, nem sorolnák a hősi halottak sorába, uay az ő neve e téren nyilván mihamar az elsők egyikét illette volna meg. A Zangen istállók szereplését szintén az urlovas sport számlájára írhatjuk, nemkülönben a legideálisabb rajongók egyikéét, Bartosch Ferencz fótörzsállatorvosét, stb. De zárjuk is le a .sort, a mely nem akart amúgy sem pontos statisztika lenni. Neveket ragadtam ki az emlékezetemből, vagy azokról a papírlapokról, a melyekre éppen véletlenül ráfordítottam. Lehet, hogy sokan elmaradtak, akiket megilletett volna a felsorolás, de az emlékezés nagyon is véges és a sors szeszélye döntött. Annyi azonban, azt hiszem, kétségtelen, hogy a felsorolt lista is eléggé élénkén bizonyítja, mennyire szüksége van versenysportunknak az urlóvasvetélkedésekre, s azok újjáélesztése mennyire szükséges teendője az arra majdan hivatott faktoroknak. Nem szabad figyelmen kivül hagynunk az ujjáteremtésnél azt sem, hogy mouarchiánk zászlók közötti sportja jóformán kizárólag az urlovasvetélkedéseknek köszönheti a létét. Ha az Urlovasok Szövetkezete a versenysportnak e faját nem karolta volna fel azzal az erélylyel, a melylyel azt tette, a zászlók közötti, sport ma talán már egészen a multté lenne. És a szövetkezet sem érhetett volna el e téren semmit, ha az urlovasvetélkedés passziója nem állott volna rendelkezésére. Az ügyszervezés munkája mindenesetre igen nehéz lesz, hogy azonban milyen uton kell haladnunk, azt leginkább majd a jövő kialakulása mutatja meg. Ma, részemről, az urlovaskérdést csak egy uton képzelem megoldhatónak és ez a deczentralizáczió elvének keresztülvitele. Vidéki sportunk, — sajnos — még a háború kitörése előtt csőddel fenyegetett, csakúgy, mint az urlovassport, de keltő segítséggel, részben a háború okozta városfejlődések révén, azt hiizem, könnyen uj fejlődéshez segíthetjük. Ennek a kérdésnek a keretébe vélem bekapcsolandónak az urlovassport fejlesztésének ügyét. Hogy miként gondtíloin ezt, arra e hasábokon ínég visszatérek, s itt csuk annyit búzok újra alá, hogy urlovassportunk újjáélesztésének első munkáját minél sürgősebben meg kellene kezdenünk, ha másképpen nem, legalább az alap körvonalainak megvitatásával. F. üj Idők Szerkeszti : Herczeg Ferencz. Az Uj Idők változatos, gazdag tartalmával, művészi kivitelű képeivel a legnépszerűbb, legolvasottabb, képes hetilap. Könyvkedvozményei kiegészítik az Uj Idők magas irodalmi színvonalú közleményeit. A kettő együttvéve kitűnő és vonzó olvasmánnyal gazdagítja a magyar családok könyvtárát. Az Uj Idők előfizetési ára negyedévre 6 kor. háborúspótdij 1 К 50 f., összesen 7 К 50 f. Kiadóhivatal : Budapest, VI Andrássyut 16. szám. Mutatványszám ingyen. Automobilok teljes felszereléssel útra készen legnagyobb válasz ékban minden kivitelben raktáron Fekete Sándornál, VI., Liszt-Ferenc-tér 3. szám. Telefon 149 62. ílyers rukereskedés. M. ROTHSTELN & COMP. G. m. ь. н. WIEN, VI. MHRIRHILFERSTR. 1/d. vesz legmagasabb árban, kicsiben és nagyban minden fajta vad-árukat, mint rókát, nyusztot, görényt, macskát, 6zet, szarvast, borzot, pézsmát, vakondot, vidrát, mókust, -