Vadász- és Versenylap 62. évfolyam, 1918

1918-12-31 / 114. szám

íigetőmt és штт. КЗ V Eh. -ЬАГ Az ügetőversenyek realitása. A mellékkörülmény befolyása a versenyekre. A versenyüzem ellenségeinek a leghathatósabb érve az, hogy a lóverseny minden esélyszámitás nélküli szerencsejáték és a versenyüzemet ennek a felfogásnak megfelelően bírálják el. Mindenki a ki a versenyüzem technikáját csak vala­mennyire ismeri, tisztában van azzal, hogy a lóver­seny nem bírálható el ily értelemben. A galoppversenyek realitásának megállapítása igen nehéz, mert egy-egy verseny realitásának elbírálásá­nál minden egyes résztvett lónál külön figyelembe veendő többek között a start, a' pálya, az időjárás, л verseny tempója, a lovas, a táv, a súlyviszony stb. •és végül az idő. A laikus szemében feltétlenül az utolsó, az idő a legfontosabb, holott a gyakorlat azt bizonyítja, hogy ez az egyetlen reális mérték és számí­tás a galoppversenyeknél sehogy sem válik be. A másik pozitív mérték, a súlyviszonyok már jobban beválnak és egy teljesen reálisán futo<4 verseny részt­vevőinek képességén átszámítva gyakran pontosan meglehet határozni egy ló képességét és egyik, vagy másik versenyben való esélyét. Ezek szerint azonban a galoppsportnál a lovak formái csak relative állapithatók meg, oly módon, hogy egy-egy ló képességét egy másik, vagy több más ló képességével hasonlítják össze. * Az ügetőversenyeknél az esélyek kiszámítása ós a versenyanyag képességének megállapítása lényegesen könnyebb, egyszerűbb és megbízhatóbb, mert az üge­tésnél az időszámitás a legpontosabban beválik és igen gyakran méterekre kiszámítható egy versenyben résztvevő lovak egymáshoz való esélye. Ezen esélykiszámitások többnyire beválnak, főleg akkor, ha a résztvevő lovak képességót helyesen birálják el. Rosszul lemért idő vagy irreálisan futott verseny figyelembe vétele e számításoknál igen sok­szor zavart idéz elő, nem tagadható azonban, hogy az ügetőversenyeknél is igen fontos szerepe van a startnak, a startszámnak, a pályának, az időjárásnak, a versenytempónak, a távnak, a positiónak, a hajtó­nak, a kondicziónak is. Vegyük most sorjába a felhozott körülményeket és hasonlítsuk össze azoknak szerepét a két verseny­nemnél. A startnak a galoppversenyeknél inkább a rövidebb távolságoknál van fontossága, különösen akkor, ha a versenyt egyenes pályán futják, mert ilyenkor a ver­senyek sorsa igen sokszor már a startnál elintézést nyer. Az ügetőversenyeknél a start sokkal körülmé­nyesebb és legtöbbször a verseny kimenetelére is döntő befolyással bir. A start már csak azért is fontos, mert a verseny­kocsikkal óvatosan kell a versenyzőknek egymás mellett haladni, nagy elővigyázattal kell egymást ki­kerülni, ezért kell a starternek vigyázni arra, hogy az indítás pillanatában minden résztvevő a neki kije­lölt starthelyről induljon. Igen gyakran megtörténik, hogy egy versenyben az elölről induló résztvevő a legmagasabb startszámmal biró pályázótól több, mint 100 méter távolságban áll, természetes tehát, hogy egy ilyen elnyúlt mezőny elinditása igen nehéz, nagyobb ügyeimet és körültekintést igényel, mint a galoppversenyek startja. A startszám kérdésének a galoppnál főleg a rövid távú versenyeknél van jelentősége. Ezeknél a verse­nyeknél egy-egy ló esélyét igen gyakran béfolyásolja * startszám is. Például egy 1000 méter távolságú versenyt egy lassan lábrakapó ló csak a legritkább •eetben nyerhet meg belső startszámról indítva, azon •gyszerü oknál fogva, mert a nálánál gyorsabb kezdő­•ebesség felett rendelkező résztvevők az indítás után «eakhamar elébe kerülnek, elzárják az útját és hacsak »mezőny nagyon el nem nyúlik; annak nagy részét •eg kell kerülnie. Természetes, hogy ily esetekben •eak akkor juthat a győzelemhez, ha társai felelt röszolut fölényben van. A hosszabb távú versenyek­nél a startszámnak nem tulajdonítunk nagy fontosságot » » röviden ie mindenkor a ló egyéniségétől függ, hogy a bnlső vagy a külső startszám kedvez neki jobban. Az ttfeté verseny éknél a startszám kérdése még j nagyobb szerepet játszik. VannalÄovak, a melyek első startszámról indulva másodperezekkel magasabb for­mákat futnak, mintha kedvezőtlenebb startszámuk van. A legérdekesebb példa erre a mult évi Márcziusi­handicap győztes Pusztalánya. A gyors kancza, ha a mezőny éléről indulhat, abszolút biztos ügető és a saját maga által diktált s legtöbbször igen gyors mamot hiba nélkül birja, annál szívósabban küzd pozitiojáért, mennél közelebb érez valakit magához. Ugyanez a kancza, ha a mezőnyből kénytelen indulni, egészen más ló, megbízhatatlan, igen gyakran óknólkül hibá­zik és csak olyankor van beleszólása a versenybe, ha nem kerül küzdelmébe vezetést kapui. A start­szám kérdésének főleg a klasszikus versenyeknél van jelentősége, mert mig galopp versenynél a klasszikus versenyek tulnyomu része hosszabb távolságú s igy a startszám kérdése ezekben alig számit, addig az ügetésnél a startszám az esélyeket és eredményt is befolyásolja, Tudvalevő, hogy a galoppsportnál az összes pályázók egy startról ós egysorban indulnak bármily nagy legyen a pályázók száma, nem igy az ügető versenynél a hol a legjobb esetben is n°gy vagy öt starter indulhat egy sorbői. Teljesen feleslegesnek tartjuk, hogy a második vagy a harmadik sorból induló pályázó kedvezőtlenebb helyzetét részletesen fejtegessük, bizonyos azonban, hogy igen sok jól meg­érdemelt győzelmet tett lehetetlenné a rossz startszám. .Talán valamennyi hasonló esetnél is kirívóbb és mind­nyájuk emlékezetében van az idei Ügető-derby, a melyből az összes szakértők véleménye szerint, a derby napján tudása tetőpontján állott Faustus-nak kellett volna győztesként kikerülni. A versenyt, ha Faustus az elsősorból indult volna, véleményünk szerint fölénnyel kellett volna nyernie, mert bár az előtte startolt Nana miatt körülbelül 40 méter tér­hátrányt veszitett, mégis csak fejhosszal lehetett tőle a győzelmet elvitatni. A pályának körülbelül egy­forma szerepe van mindkét versenynemnél. Vannak lovak, különösen áll ez a gyors kezdő sebessógüekre, a melyek csakis a kemény pályát szeretik, de vannak viszont olyanok is, a melyek a legmélyebb pályán futják legmagasabb formájukat. Az időjárás is úgyszólván egyforma elbírálás alá vonható, de a versenytempó már nem, a melynek valószínűleg a galoppversenyeknél vau nagyobb fon­tossága. Nem állítjuk ezzel azt, hogy a versenytempó­nak az ügetők nél nincs jelentősége, sőt talán éppen itt állapithatjuk meg kézzelfoghatóan a tulgyors tempó vagy a helytelen iramban futott verseny irreális ered­ményeit, de azért azt hisszük, hogy ezen körülmény­nek a galoppnál sokkal nagyobb fontossága van. Az ügetőversenyeknél a nézőközön ség és a verseny­bíróság egészen pontosan ellenőrizheti a versenyek tempóját és éppen ezen könnyebb ellenőrzés követ­kezményének tudjuk be aztris, hogy a versenyeknél csak a legritkább esetben tapasztalhatunk abnormis iramot. A haj toknak is jobb érzékük van e tekintet­ben és jobban meg tudják birálni a helyes iramot a jockeyknál. A poziéziónak az ügetésnél összehasoulitbatatatlan szerep jut. Qfempversenynél a külső pálya semmi ­esetre sem kédvező, de még sem oly hátrányos, mint az ügető verseny nél, а 1юГ a külső pálya körülbelül 20 méterrel hosszabb, tehát ennyivel kedvezőtlenebb a belső pályánál. Ez pedig behozhatatlan hátrány, ha egy versenyzőnek az ut nagy részén, de esetleg néha egész versenyen át a harmadik poziczióban kell haladni. Végül a hajtók ós lovas szerepéről kell még mint döntő tényezőről megemlékeznünk, de nem mulaszt­hatjuk el ez alkalommal rámutatni, hogy a versenyek sorsát a pillanatnyi kondiczió is befolyásolja. Ezen fent felsorolt mellékkörülmények azok. a melyekről a versenyek megítélésénél nem szabad megfeledkeznünk, a melyeket egy-egy ló esélyének elbírálásánál szigorúan figyelembe kell vennünk, mert versenybeli esélyeket pontosan ós igazságosan csakis az összes mellékkörülmények figyelembevételével álla­pithatunk meg. Ha az ügetőversenyek eredményeit tesszük vizsgálat tárgyává, azt látjuk, hogy azoknak legnagyobb része reális. Vannak ugyan teljesen ért­hetetlen versenyek, de ezeket a versenyeket elbirálás alapjául venni nem szabad. Ezeket a versenyeket az esélyek mérlegelésénél figyelmen kivül kell hagyni. Az időszámitás az ügetöknél tökéletesen beválik és ha egy startról índitanak egy 1-25-ös képességű üge­tőt egy 1-26- és 1-27-es képességű Ugetővel, akkor tiz eset közül tízszer az 125 ös keriil ki gyóztosen. Maguk a versenyek feltételei, igen helyesen, ugy van­nak megállapítva, hogy azokban a jobb képességű anyaggal szemben a nálánál valamivel gyengébb versenyanyag is esélyhez jut térelőnye révén, a mi azután annyira kiegyenlíti az esélyeket, hogy igen sok versenyben az összes résztvevő körülbelül egy­forma esélylyel indul. Az ilyen versenyeket azért legtöbbször mégis a legjobb képességű ló nyeri, de igen gyakran a mellékkörülmények: start, pálya, poziczió stb. is kedvez egyik vagy másik versenyző­nek és győzelemhez juttatja. Ha megfigyeljük az íigetőlovak uyereménylistáját, akkor megállapíthatjuk, hogy egyforma képességű lovak körülbelül egyforma összeget nyertek versenydijakban és ha akad is köz­tük 1—2 ló, a melyiknek kisebb a nyereményösszege, mini a vele egyképességüekuek, annak az oka abban keresendő, hogy az illető vagy csak későn érte el formáját vagy pedig- valami akczidens folytán hosz­szabb pihenőre kényszerült. Az idei háromévesek nyereségjegyzékét vizsgálva, azonnal szembe tűnik, hogy a négy-öt legjobb képes­ségű hároméves kb. egyforma összeget nyert és pedig : Baka 69800 Baccarat 65500 Ártatlan 53000 Dalszi 51900 Fanella 51000 koronát. Ezzel szemben Lepke, Domherr, Leon, Luki és Pusztagyöngye alig 30.000—20000 K-t tudott nyerni. Az elmúlt versenyév versenyeinek legnagyobb részét papiron első esélyt képviselő ló nyerte, ami a mellett bizonyit, hogy az ügetőversenyek eredményei föltéte­lesen fedik az előrevárható eredményt ós az itt- : előforduló váratlan győzelmeket legtöbb esetben szerencsés, illetve szerencsétlen mellókkörülmói!, idézik elő, de legtöbbször nem is váratlanul, • igen gyakran meglepetés a nagyközönség szám? szakértők által lehetségesnek gondolt, sőt esetle/ győzelem is. 6 Ü GETŐ HIREK. A kerestineci ménes feloszlatásáról már hetek óta hiradások jelentek meg a bécsi lapokban és a Sport mult havi számában egy hosszabb cáfolat igyekezett ezen híreket megdönteni. De ugy látszik, he nem fuj a szól, akkor nem mozognak a falevelek, mert a Sport december 12-iki száma már közli, hogy a Ke­restineci ménest egy konzorczimn vette át, a mely­nek élén Schlesinger Izidor áll. A fedező mének kö­zül Vito és még egy más mén saját használatra ma­radnak meg, mig a többieket bérbe fogják adni. Loszant és Columhust a kerestineci ménes az Or­nai ménesnek adta el. Jaculor II.-t Litzhoffer Fterdinánd ur megvette a, kerestineci ménestől. Pogány Hessenberger Antal tulajdonába került. A Wiener Trabrennverein rendes évi közgyűlését 1919 jan. 21-én tartja meg. 14.644 csikót törzskönyveztek 1917. év végéig я Wiener-Trabrenuverein törzskönyvébe. A badeni Trabrennverein az 1921. évi Prinz Solms Preist egyelőre nem irja ki. Beszerzése és használata tekintetében mindennemű felvilágosítást és értesítést szóbeli vagy Írásbeli kérde­zőskődésekre készséggel nyújt a Magyar kir. sójövedék vezérügynöksége BUDAPEST. V., VILMOS tSÁSZÁR-IIT 32. SZÁM. TELEFON : 73-40.

Next

/
Thumbnails
Contents