Vadász- és Versenylap 62. évfolyam, 1918

1918-01-09 / 1. szám

Idomítás alatt levő lovak jegyzéke. Magán idomitótelep Alagon. Idomár : Gr. Pejacsevich Albert. Idomárhelyettes és jockey: Pretzner Imre. Abrakmester : Czifra András. Utazó-abrakmesterek ; Kutter István, Pethö János. Lovászfiuk : Hutflész Fer en ez. Sajdik Sándor, Schej­bal József, Szabó Béla, Szokolai István, Csillag Mór. Gr. Aluiásy F. lovai : 4é p ra Brandenburg Doper—Bragança. 3é s ш Farsang Falb—Sa Fleur. 3é p m Vadorzó Slieve Gallion —Pumus. 2é s m Ossian—Andulko. 2é s к Dagor —Bluette. 2é s к Kokoro—Prignitz. Gr. Batthyány E. lovai: 3é p к Szemérmetlen Robert le Diable— Saucy Girl. 2é p к Renyhe Rascal v. Spiridion—Rosz pénz. Borbély Gy. ur lova : 2é s к Kenczeficze De Mund — Natasa. Я Tátrai handicap befutója. Waltner Berta /elvétele. Przemysl (lov. Pretzner) könnyen győz Bankáröcscse, Talmi ezüst, Tökfilkó, Csillár, Mur du, Buona Sera stb. ellen. és mének vétettek át s törzskönyvezés mellett hegyi lakóknak és a kincstári erdőhivatalok­nak osztattak ki. A most vázolt területi beosztásból azonnal ki­tűnik, hogy a magyar lótenyésztés eddigi helyes irányának megváltoztatását a lótenyésztési kör­zetek megállapítása a legkevésbbá sem idézi elő, amint ezt eddig talán többen gondolták. Ma­gyarország továbbra is megmarad az, mi eddig volt: egy kiváltképeu nemes ugy gazdasági, mint egyéb szükségletekre alkalmas félvér lovat tenyésztő ország, hiszen annak túlnyomóan nagy része ezen lófajtát tenyészti. A tenyész­irányoknak állami meghatározása különben is mindenkor az összes tekintetbe jövő körülmé­nyeknek, szempontoknak előzetes mérlegelése után s a jogos érdekek és kívánalmaknak meg­felelően történt s erőszakos irányváltoztatás aligha fordult elő. Másrészről pedig az egységestenyész­czélok meghatározása az ország jövendő lóte­nyésztése szempontjából a legnagyobb fontos­sággal birt s annak jó hatásai ugy hisszük, mihamarább észlelhetővé is fognak válni. Ilyen megvilágításban az uj rendszert csak örömmel iidvözö hetjülí. Az országos lótenyésztés vezető­ségének mindenesetre nagy érdeméül tudandó be, hogy a háború nehéz éveit is marandó jó megalkotására és szép jövő előkészítésére tudta felhasználni. N. 0. Háromszoros medenczecsonttörést és csigolya­törést konstatált egy lovon Frank, katonai állat­orvos, amelyet előbb medenczecsont törésekor orvo­solt. A csonttörés meggyógyult, ugy hogy a lovon, a mint az «A. L.» irja, a medencze alakváltozásától el­tekintve, rendellenességet nem lehetett észlelni ; sőt a lovat a következő tavaszszal trainingbe fogták, amikor korábbi ugróképességét mutatta. A training alatt azonban a ló étvágytalan lett, aminek okát nevezett állatorvos a zápfogak rendellenességében találta s hogy a fogak rendellenességét megszüntesse, a nyugtalan állatot kloralhydráttal történt bóditás után lefektette. A műtét közben a ló erősen nyug­talankodott, majd a műtét befejezése előtt megnyugo­dott. A nyugtalankodás közben pattanáshoz hasonló hangot hallottak. A ló a műtét után nem tudott fel­állani, a farát nem birta ; a tünetek alapján csigolya­törést lehetett megállapítani. Bonczoláskor az első ágyékcsigolya többszörös törését és a gerinczvelő ventralis felének szétmorzsolódását, nagyobb vérzés­sel észlelték. A medencze jobb felén három gyógyult törés volt, még pedig ferde irányú törés a fancsont haránt ágán és az ülőcsont külső á»gán, közvetlenül a peteképü lyuk mögött. A törési végek egymás fölé tolódtak, a kallus-képződós liiáuyos, porózus és rész­ben még fibrózus. A jobb külső esipőszöglet vastagabb, lefelé hajlott és mindenekszerint korábban keletkezett. A törési végek eltolódása miatt a medencze jobb fele körülbelül fele olyan széles, mint a bal. A csontok állománya normális, ugy hogy a törések keletkezése talán az angol telivérek tultenyésztésóvel áll össze­függésben. A leirt eset egyúttal igazolja, hogy a medenczecsontok törései, ha nem terjednek az ízületbe és egyéb komplikácziók nem keletkeznek, az állatok használhatóságát nem korlátozzák, amint ezt általá­ban feltételezik. Az állami mének az állami méntelepekről az egyes fedeztetési állomások részére a következő sorrendben fognak szétosztatni : január hó 8-án Békéscsabán, január hó 9-ón Nagyszalontán, január 11-én Nyitrán, január 15-én Palinban, január 16-án Székesfehérvárt, január 18-án Komáromban, január 19-én Nagykőrösön, január 22-én Baján, január 24-én Paláukán (Dési osztály), január 22-én Rimaszombatban, január 29-én Eperjesen, január 31-én Turjaremetén, február 5-én Debreczenben, február 6-án Szatmárnémetiben, február 8-án Höltövényben (Sepsiszentgyörgyi osztály), február 9-én Homoródon, február 12-én Jászberényben. Gr. Czlráby Gy. lovai : 3é p m Merkenstein Kottingbrunn— Marguerite de Valois. 3é p к Kérdés Mindegy— Kevelaer. 2é p in Mountain-light Morpeth— Virradó. Gr. Cziráky J. lova : 2é s m Hepcziás Keepsake—Hep-Hep. Hg Festetics lovai : öé stp lier Mindenes Mindig-Royal Mazurka. 5é s m Przemysl Adam—Patrie. 3é p m Badacsony Balaton—Clara. 3é s m Consul Pardon —Cosette. 3é p m Palatin Slieve Gallion—Patrie. 3é p m Virilist Adam — Verona. 3é s к Hella Adam— Hajadon. 3é p к Szigliget Prince Olaf—Sayonara. 3é s к Tátika King Rob—Honeymoon. 2é s m Cortes Bereg völgy—Cosette. 2é p m Pázmán Pardon—Patrie. 2é s m Szerető Gascony—Bien aimée. 2é stp к Clarisse Beregvölgy—Clara. 2é p к Hagyonuíny Mokan— Honeymoon. 2é s к Szenta Mokan —Sayonara, Gr. Károlyi I. lova • 3é p к Minta Wool Winder—Menotte. Gr. Sigray i. lovai : 3é p к Azért is Adam — Queen of Peace. 2é p m Lollify Percy—Lollipop. 2é stp m Napkirály Percy— Napsugár. 2é p m Shogun Morpeth —Play or Pay. 2é p к Anita Ossian—Euida. 2é s к Csíkszereda Horkay—Codeïn. 2é p к Hargitta Percy —Hazlemimi. 2é s к Katalin Percy—Ecaterini. 2é stp к Podmelec Percy —Pervenche. zeteknek névszerinti felsorolásába helyszűke miatt nem bocsátkozhatunk, s csak annak meg­említésére szorítkozunk, hogy nonius táj faj ta szövetkezetek Tentes, Torontál, Csanád, Békés, Baranya, Pozsony, Moson, Nyitra, Hajdú és Brassó vármegyék területén, mig félvér tájfaj­ták Temes, Csanád, Tolna, Csongrád, Jásznagy­kunszolnok, Nyitra, Bars, Hont, Abauj, Szatmár vármegyékben találhatók nagyobb számban. A mi bennünket itt közelebbről érdekelhet, az mindenekfelett az az ország összterületének ló­tenyésztési beosztása. A kép ez idő szerint a kö­vetkező: Nyugat Magyarországon megalakult a Pozsony, Moson vármegyékre, Nyitra vármegye egy részére és Sopron megye csornai járására kiterjeszkedő «Nyugatmagyarországi nonius-táj­fajtatenyésztő kerület». Ujonan lett továbbá megállapítva a nonius-tenyész irány Komárom vármegyére, Baranya vármegyének nem hideg­vért tenyésztő részére, Temes, Bács-Bodrog és Hajdú vármegyék egy részére, Besztercze-Naszód, vármegyére s végül Erdélyben Szeben, Fogaras ós Brassó vármegyék területére, mely utóbbi vidéken eddig a hidegvérű tenyésztést részesit­tették előnyben a gazdák. A háború alatt oly hasznosnak bizonyult lipizzai lónak tenyészté­sére az eddiginél több gond fordittatik. így egy összefüggő nagy körzetet képez pl.,a «Felvidéki lipizzai tájfajta kerület», mely Árva, Liptó, Trencsén, Turócz, Zólyom vármegyék egész területét, továbbá Bars és Nyitra vármegyék egy részét öleli fel. Szepes, Sáros, Máramaros, Csik ós Krassó-Szörény vármegyék csak lipizzait fognak tenyészteni, ugy szintén Ung vármegyé­nek északkeleti, hegyes vidékei, Gömör és Kis­hont vármegye északi része, Bereg megye járá­sainak egy része, s Bihar vármegye hegyvidéke. Magyarország többi részeire nézve a «félvér­tenyészirány» lesz követendő s megjegyezzük itt, hogy a tájfajtákra vonatkoztatva e fogalom alá az arabs- és angol-arabs tenyésztés is tar­tozik. A hidegvérű ló t°nyésztése az ország délnyugati részén az eddigi keretekben folyik tovább, s igy ezen tenyésztés ez idő szerint még lényegesebb változások nélkül áll fenn. Megemlitendő még, hogy a háborúban annyira bevált kis termetű SZÍVÓS (konyik) edzett lófajta tenyésztésének a Kárpátokban leendő fellendítése czéljából a hadseregtől ily anyakanczák, csikók Janek Géza, a sampion-lovas. Prince (William Rufus—Princess of Tyre) lov. Pretzner az Elnöki dij győztese.

Next

/
Thumbnails
Contents