Vadász- és Versenylap 62. évfolyam, 1918
1918-01-09 / 1. szám
47 ORSZÁG OS LOTENYESZTES. A fenéki ménes anyakanczáinak 1918. évi fedeztetéséről. Irta: Báró Radvánszky Kálmán. Hg. Festetics Tassilo anyakanczáinak 1918. évi fedeztetési beosztásánál első sorban az tüzetett ki czélul, hogy tekintve a háború okozta nehéz szállítási, takarmányozási stb. viszonyokat, lehetőleg mentül több kancza fedeztessék Kisbéren, továbbá, hogy kisbéri méneken kivül, mindenesetre kápjon Wool Winder is egy kanczát. Elől emiitett okból kellett eltekinteni ezúttal, többek között a Napajedlen álló mének igénybevételétől is. Fenéken jelenleg 11 anyakancza van, melyek közül 10 e tavaszon is megvolt már, mig egy : Coralle, uj beosztás. A 11 kancza közül azonban a kitűnő anyakancza, Patrie, nem lesz fedeztetve, mert hat évben egymásután adván csikót és most a hetedik évben is vemhes lévén, bizony meglehetősen megvan viselve s igy ráfér egy évi pihenő. Marad tehát beosztásra 10 kancza. Tekintve azonban, hogy Patience 1913 óta nem hozott csikót s az idén is meddő, a nála megkisérlett mesterséges megtermékenyítés daczára is, e kanczát nem volt érdemes idegenbe küldeni s otthon lesz fedeztetve Croesus (Beregvölgy— Columbian) által, ugy, hogy voltaképpen csak 9 kancza beosztásáról van szó. E kanczák közül kettőt-kettőt kap Adam, Ossian és Slieve Gallion, mig egyegy megy Bon marchéhoz, Pascalhoz és Wool Winderliez. Lássuk kicsit közelebbről ezen párosításokat. 1. Bien amiée apja Slieve Gallion, anyja Bonne Aventure, egy Macaronira tenyésztett Bona Vistakancza. Nagyon jól illenének e kanczához első sorban oly mének, melyekkel Gallinule beltenyésztést adna. Nem kell messze mennünk, hogy a GaZZmw/e-beltenyésztés sikerére hivatkozhassunk, mert itt van mindjárt a jeles Próba, melynek anyja Gallinule-csikó, apja pedig Gallinuleunoka, ugy, hogy pedigreejében mindössze egy szabad generáczióval bir. Kitűnő partnere lenne tehát Bien amiéenek William the Fourth vagy Maxim. Sajnos azonban, előbbi nehezen hozzáférhető, utóbbi pedig kiillemileg nem illene jól e kanczához, mindketten magas lábúak lévén. Bien amiée az ezúttal hozzá választott Adammal első sorban Bend Or beltenyésztést ad, továbbá szép szerepre lehet hivatva Macaroni, valamint a háttér sok Pocahontas vonala. A kisbéri mének közül jól illene még hozzá például Ossian is, ugy a Doncaster- és St. Simon-be\tenyésztés, mint Newminster nagyon szép szerepe révén, de tekintve, hogy e kancza most is Ossianiól vemhes és hogy különben is a fenéki kanczák közül mások jobbau illenek e ménhez nálánál, a kisbéri mének közül, mindent tekintetbe véve, ezúttal Adamot tartjuk e kaueza legmegfelelőbb partnerének. 2. Clarat Slieve Gallion fogja fedezni. E párosításnál gyönyörű St. Simon- és Isonomy-he\tenyésztéseket kapunk az előtérben, hátrább igen szép Hermit-, továbbá Kewminster-, Galopin-, Féronia és Thormanby-beltenyésztéseket. E gyönyörűen nevelt kanczához különben több ménünk illene még nagyon jól, például Gascony (vlr/rsáire-beltenyésztés, Galopin— Pend' Or kapcsolat, az Ellen Home-család háromszoros szerepe), Pascal (igen erős St. Simon-beltenyésztés, Hermit, Rouge Rose, Stockwell stb. szép szerepe) és Sanskrit, mely Clara, St. Simon és Isonomy véréhez kétszer hozná ugy St. Simont, mint Isonomyt. E mének közül különben Gasconytól van már Claranak igen szép kancza csikaja, Slieve Galliontól pedig most vemhes. 3. Coralle, az uj kancza, mindenképen érdemes arra, hogy a fenéki kanczák között helyet foglaljon, hiszen származása pompás, képessége jó, bár sajnos, nagyon megbízhatatlan volt. Coralle pedigreejében Hampton, Galopin, Bend Or, Isonomy, Hermit vére a fő. Hozzá Wool Winder választatott. A születendő csikó első sorban Bend' Orra és Galopinre lesz bentenyésztett,. mely utóbbi beltenyésztést nagyban erősiti az, hogy Coralle apja a kitűnő Bayardo, már maga is Gaío/nw-beltenyésztés szülöttje. Fontos ez már csak azért is, mert ugy látszik, Wool Winder szereti a Galopin-\érü kanczákat, mire példa mindjárt a nagyon jó Feldmarschall. Tisztán pedigreestika szempontjából nézve a dolgot,. 1918. január 25. A csontpók (Spat, 9. á. A) sokszor öröklött, de sokszor túlságos megerőltetéstől is származó baj ; a versenylovat azonban nem igen hátráltatja tudása kifejtésében, ugy hogy nálunk igen jó lovak szerepeltek már olyanok, amelyek e bajjal meg voltak terhelve (Kiss me, Dara) ; azonban, mint mondottuk is, félvértenyésztő ezt a hibát nem türi. A laikus szem ezt a bajt arról ismeri fel a legkönnyebben, hogy a ló a hátsó lábat lépés vagy ügetés közben tulmagasan és hirtelen dobja; a galoppban azonban ez már nem vehető észre. A pipa (Piephacke 9. á. B) egy a csánk hegyén lévő, rendesen gyuladásból származó daganat, inkább csak szépség-, mintsem használati hiba. A nyultetem (Hasenhacke, 9. á. C) szintén legtöbb esetben gyuladásból származik : a csánk hátsó részén a csánk szalagjainak és csontjainak megkeményedése ; egyes esetekben sántasággal van összekötve. Ez a telivéreknél a leggyakrabban előforduló hiba, miután a telivértenyésztésben nem fordítanak arra különösebb gondott, hogy ezt a bajt kiküszöböljék. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. konstrukcziója nem volt elég erős és nem birta a fáradalmakat. Letörés (Niederbruch) tuleróltetéstól származó in- és szalagmegkeményedés (11. á. A); természetszerűleg legtöbbször versenylovaknál előforduló baj ez, amely azonban kenőcs (bliszter) alkalmazásával vagy tüzeléssel gyógyítható. A gyürütetem (Ringbein, Schale, 11. á. В.) a pata koronája fölött lévő csontképződés, a mi főleg ugrólovaknál káros jelenség, miután ezáltal a láb csűdje meg van fosztva az ugráshoz szükséges ruganyosságától. Egyes esetekben, jobban ha kisebb fokú a baj, itt is van kivétel, igy például gyürütetemmel igen hassznos ugró Leonardo. Csonttetem (Überbein) rendesen térden aluli uj csont képződés, amely ha közel az inhoz fekszik, ártalmas és fájdalmas. Végül még emlitsük meg a medveállásu csiidöt (Bärenfüserg), a hol a csüdnek a földel alkotott szöge kisebb 45°-nál (12. á.). Ilyen lovak kelLobogó (The Story—Lepke) az elmúlt év egyik legjobb flyerje. 12. ábra. 13. ábra. 10. ábra. 11. ábra. Elég gyakori jelenség a rogyott térdű ló (vorbiegig, struppiert, 10. á.). Itt az első lábak lazán állnak a földön, eltérnek a függőleges iránytól, a mi olyan benyomást kelt, mintha a ló leakarna térdelni. A tenyésztők könnyen megbocsájtják ezt a hibát, melyet gyakorta vadászés akadálylovaknál észlelhetünk, mondván, hogy ez nem öröklött, hanem szerzett baj, a melyet nem örökitenek az utódokra. Ez a felfogás azonban nem mindig állja meg helyét, mert sok esetben a ló azért lett rogyott térdű, mert a lemesen és puhán járnak, — de viszont jobban is ki vannak téve inbántalmaknak ; eunek az ellenkezője a meredek állású csiid (steil, 13. á.) ; itt a földdel képzett szög nagyobb, mint 45°. Ilyen lónak kemény a járása és kellemetlen, a mi természetes is, miután a lökés a fellépésnél minden tompulás nélkül továbbitja magát minden egyes csontra. Ezek a versenylovak lábainál általánosságban előfordu'ó hibák és bajok. Hol egyik, hol másik konstatálható, úgyannyira, hogy olyan telivért, melynek lábai minden tekintetben kifogástalanok volnának, nem sokat lehet találni. Éppeu azért, a ki egy jó verseny lovat akkar venni, annak nyitva kell lenni a szemének és az itt említett hibákkal megterhelt lovat csak az esetben szabad vásárolnia, ha az a ló előbbi versenyteljesítményeivel már igazolta azt, hogy ezek őt tudásának kifejtésében nem akadályozzák. I. K.
