Vadász- és Versenylap 62. évfolyam, 1918

1918-06-12 / 44. szám

EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS LAPJA. A Magyar Lovaregylet, Az Urlovasok Szövetkezete, A vidéki versenyegyletek volt A Budapesti Polo-Club, Az Országos Agarász-Szövetség s az összes lótenyészbizottmányok hivatalos közlönye. bu » sc tűm A Magyar Ügetőtenyésztők és Istállótulajdonosok Országos Egyesületének hivatalos közlönye. r v£ m Előfizetési ára : Ausztria-Magyarországra egész évre 60 korona, január 1. p és julius 1-én kezdődő félévre 30 korona ; a január 1-től márczius 31-ig és az október 1-től deczember 31-ig terjedő negyedévre 15 korona; az április 1-től junius 30-ig és a julius 1-től szeptember 30-ig terjedő negyed­évre 22 korona. Más országokra: félévre 35 korona. Kiadóhivatal : VIII., József-utcza 12, 44. szám. Telefon-szám : Szerkesztőség : 145-92. Kiadóhivatal : József 65-83. Budapest, 1918. szerda, junius 12. 62. évfolyam. Megjelenik a budapesti, alagi és bécsi lóversenyek ideje alatt minden versenynap előtt, egyébkor hetenkint egyszer. TURF-ROVÁS. Lótenyésztés és a játékszenvedély. Politikai körökben már tegnap nyiltan tár­gyalták egy interpelláczió részleteit, a me­lyet lapunk megjelenésének idejében mond el Huszár Károly orsz. képviselő. Ismerve iaz interpelláczió tartalmát, azzal már most foglalkoznunk kell, megállapitva. hogy az — sajnos — teljesen mellőz minden szakszerű­séget és pusztán a játékszenvedély leküz­dése irányában megindított akczió szenvedé­lyes szavait tartalmazza. Nem tagadjak, а а játékszenvedély kielégítésére rendelkezésre álló totalisateur és a bookmakere к nem er­kölcsös intézmények ugyan, de szükséges segitőeszközei az e nélkül kétségtelenül élet­képtelen versenyüzemnek. E nélkül meg kell szűnnie nálunk a versenysportnak, már pe­: dig méltóztasson megkérdezni az interpelláló képviselő ur, minő hihetetlen kára lenne ! az üzem megszüntetése esetén az országos tenyésztésnek? Méltóztasson érdeklődni az iránt is, minő hatalmas nemzetgazdasági té­nyező nálunk a lótenyésztés és vájjon le­hetséges-e ennek fejlesztése a versenyek révén magas színvonalon tartott telivérte­nyésztés nélkül? Méltóztasson megkérdezni nagyszerű szövetségeseinket, a németeket, vájjon mit szólnának ők ahhoz, ha a ver­senyügy tönkretevésének akarásával ily hir­telen elfogultsággal belevágnának a lóte­nyésztés ügyeinek érdekébe? Pedig van-e, aki csak egy pillanatig is azt meri állítani, hogy Németországban megközelítőleg is oly jelentős nemzetgazdasági, tényező a lóte­nyésztés, mint nálunk ? És mondjuk, hosy a képviselő ur sem ily módon gondolja, vájjon hiszi-e tiszta szívből, hogy az embe­rek lelkéből a játékszenvedélyt ki lehet ir­tani? Vájjon nem talál-e ez minden mó­don kielégítésre és vájjon nem éppen ellen­kező eredménnyel végződne-e az ily irány­ban megindított aktio ? Ha valami megfe­lelő mérséklő megoldásról lehet szó, mi le­szünk épp azok, a kik ezt örömmel fogad­ják, mert épp az üzem sikerének szempont­jából szükségesnek tartjuk, hogy az erköl­csösség alapja növelődjón. De ezt nem azért mondjuk, mintha a képviselő úrral együtt mi is kételkednénk a versenyüzem tisztasá­gában, mert e tekintetben a mi Lovaregy­letünk és az osztrák Jockey Club uj ste­wardjainak erős keze mellett nem is gon­dolhatunk. Ez csak az üzem ellenségeinek nevetséges vádja lehet és a komoly tár­gyilagosság mindenesetre a teljes alapta­lanságot konstatálhatja. A mi pedig viszont a versenyüzemnek a háború tartamára szű­kebb keretekbe való szorítását illeti, e te­kintetben elég, ha az angol példára hivat­kozunk, a hol ime sietnek minden eszközzel a régi arányokban való felfejlődést elérni. Nálunk — épp az országos lótenyésztés jól felfogott érdekében — valóságos szerencse volt, hogy a régi állapotok visszaállításának szükségességét a vezető körök átlátták és egyik legfontosabb nemzetgazdasági ténye­zőnk érdekei ellen követ el merényletet az. a ki ellenkező irányban szavát felemeli. Reichenau ménesbe került. Reichenau-vól ugy halljuk, hogy a derby­győztes kancza e nyerésével befejezte ver­senykarrierjét és ménesbe kerül. A tenyésztés szempontjából ez az elképzelhető leghelye­sebb cselekedet a melynek következtében joggal remélhetünk a kitűnő Dark Roncdd­ivadék származásához méltó ivadékokat. Hiszen a teória és a praxis régen megálla­pította már, hogy a ménesben az a kancza válik be a legjobban, a melyik csak rövid ideig szerepelt a versenypályán és nem állotta ki a nemének meg nem felelő erős kihasználást. Ezért van, hogy a verseny­pályán mit sem produkált és már három­éves korukban ménesbe küldött, de külön­ben kifogástalanul elsőrendű vonalú kanczák kitűnő ivadékokat hoztak, mig sokáig ki­használt nagyszerű képességű nemtársnőik a legtöbb esetben nyomtalanul tűnnek el a tenyésztésben. Kivétel e tekintetben termé­szetesen számos akad, igy mindjárt Kincsem is, bár ő maga, mint, közvetlen anya. szin­tén nem volt az, a mi a versenypályán, de a többség még megközelítőleg ezt sem éri el és az előbb kifejtett tételt igazolja. Nagyon helyes tehát Rdichenau-шк a mé­nesben való elhelyezése, annál is inkább, mert e kancza ugy is eleget végzett mun­kájában, viszont versenyszempontból erősen sajnálhatjuk, hogy a Dark Ronald-ivadék valódi képességének bebizonyítását egy fair mezőnyben már nem láthatjuk viszont. Válasz a vádlóknak. Partnerin győzelme után újólag vissza kell térnünk a bécsi stewardok Nosal és Lázár ellenében meghozott kitiltó határoza­tára. A kancza mai nyerése, — bár itt már Motyó kétségtelenül fáradtan futott, s valódi képességét nyilván a házi galopp jelentette — végleg beigazolta, mennyire helyes volt a teljes könyörtelenség alkalmazása. Nekünk pedig újólag őszinte örömmel kell gratulál­nunk az igazgatóságnak, hogy a helyes eréllyel nyúlt ez ügyhöz, megvédve az üze­met minden vádaskodással szemben. A ki még ily könyörtelen szigor és eróly daczára is a vádlók sorába lép, azt csak elvakult­ság, az országos tenyésztésre oly hasznos üzem iránti gyűlölet vezérelheti, a mely dü­hös kirohanások felett minden kritika nél­kül átsurranhatunk és hisszük, hogy a ver­senyüzemre mértékadó körök is osztják e véleményünket. FELJEGYZESEK A BÉCSI TIZEDIK VERSENYNAPRÓL. — junius 11. Nagy meglepetés uyitotta meg a napot: Felix harmadik győzelmét aratta megszakítás nélkül az eladási feltételekkel kiirt versenyben ez alkalommal oly jó form'it mutatott lovat verve meg mindössze egy font különbség mellett, mint Makkhetes, Hugom­asszony-nak pedig tiz fontot adott, mig Fipa, Gogo, Suskus és Formation a vert mezőnyben végezték futásukat. Ez az eredmény akkor is erősen meglepő, ha Suskus legutolsó formáján keresztül próbáljuk elbírálni, miután nemcsak Felix-nól, do a vasárnap helyezetleniil futott Húgomasszony-nál is erős javu­lást jelentene és csak Makkhetes-1 kapnék meg leg­jobb tudásának megfelelően. Miután azonban az tel­jes lehetetlenség, hogy az első és harmadik lovon kivül minden ló kivétel nélkül forma alatt futott volt légyen, ez elbírálást kell elfogadnunk : Húgom­asszony e szerint öt fontra Berkes stagnáns képes­sége alá volna helyezendő, mig Felix-nél hihetetle­nül hangzó javulást kellene konstatálnunk, egészen Fipa legjobb tudása mellé tolva fel a mént. A Prince Olaf-mén e tudása 10-11 fonttal volna jobb múlt­kori győzelmének értékénél. Gogo és Formation még ez esetben is legjobb tudásuk alatt szerepeltek. * Holtversenyt hozott az ujonczok versenye és a nyerők mögött más négy ló is teljesen felzárkózva végezte futását, a mezőny értéke tehát aligha lehet nagy. A két nyerő közül Kongó jó alkotású és ap­róbb hibáktól eltekintve, jól megalapozott mén, apjára meglehetősen hasonlitó ivadéka Kokoro-пак Воа-Ъ6\. egy Achilles Il.-Boho-kauczábói, mely eddig csupa gyenge kaliberű lovat adott, s a leghasznosabb kö­zülök Quarnero volt. Fsztena viszont könnyebb kancza, a Royal Lancerek ismert jó alkatában a Csillám - Eszesből származó Ész-böl, mely Esztelen-t adta. A nyerők formája aligha ér fel p o. Rock tu­dásához, a mint Tannhá'user-t körülbelül egy-két fonttal a mén alá lielyezendőnek tartjuk, bár e felté­telezések helyességére majd csak a jövőbeni szerep­lések adhatnak pontosabb választ. * Ringelreih elől a Confusionarius-versenyben Ma­rika-t é3 Nef elejts-e t kivéve valamennyi ló kitért, jóllehet a mén esélye nem volt oly jó, mint általá­nosan gondolták és a trióból is a papir Nef elejts mellett szólott, de a The Story ivadéktól általános javulást vartak. Ringelreih azonban nem váltotta valóra e jó véleményt és Marika t csak annyival verte, a miként azt előző formája szerint várhattuk, mig Nefelejts régi formájával biztosan győzött, nye­rése azonban nem ért többet négy-öt fontnál, a mit a papir is jelzett számára. * Csillár és Debitor előrelátható párharcza a Lobau­Rennenben az utolsó formák meghazudtolásával a budapesti < redménynek megfelelően ért véget. A meg­lepő itt első sorbau az, hogy Csillár előző formájá­nak egészen megfelelően végzett ma is, tehát csak Debitor fejlődött fel budapesti teljesítményéhez, illetve még e fölé. Gallipoli ós Emilius e tekintetben jó alapot adnak az elbírálásra, a mely szerint Csillár utolsó két szereplésénél mutatott jelentős javulását igazolta ma is, 80-as formára való beállítást kiván ván, ám Debitor-t nem szabad sokkal e fölé érté­kelni, miután a stylus végül nem volt oly könnyű, mint látszott. Az utóbbinál különben a formacsökke­nóst ké ségtelenül S:épike-ve 1 végzett erős munkája idézte elő, mig ma pár napi pihenő után újra teljes frissességében állott starthoz és igy legjobb képességét is túlhaladhatta. * Négy, csaknem egyenlő esélyű ló startolt, a Pre t von Dornbach-ban s ha Kildergrey utolsó, Tau i Legközelebbi számunk pénteken jelenik meg. — A mai szám ára GO filler.

Next

/
Thumbnails
Contents