Vadász- és Versenylap 61. évfolyam, 1917

1917-02-10 / 6.szám

• ÉS VERSENY-LÁP EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS,LÓTENYÉSZTÉS LAPJA. A Magyar Lovaregylet, Az Urlovasok Szövetkezete, A vidéki versenyegyletek volt A Budapesti Polo Club, Az Országos Agarász Szövetség s az összes lótenyészbizottmányok hivatalos közlön"»e. (iutUat sc ikíiíjTiLiri. Előfizetési ára : Magyarországra: félévre 20 korona; negyedévre !2 korona. Más országokra: félévre 25 korona. Az előfizetési pénzek a «Vadász- és Verseny-lap» kiadóhivatalához (V., Katona József-utcza 26.) czimézendök. ). szám. Budapest, 1917. szombat, február 10. Megjelenik a budapesti, alagi, kottingbrunni és bécsi lóversenyek ideje alatt minden versenynap előtt, egyébkor hetenkint 61. évfolyam. egyszer. TELltfÉREK ÉS UEMEHV

EK. Versenyhatárnapok 1917. Április. Alan (Url. Szöv.) 1, 3, 5, 8, 9, 11, 12, 14, 15. Bécs 15, 17, 19, 21, 22, 24, 26, 28, 29. Káposztásmegyer (Pes,tv. Vers.) 23, 25, 27. Pozsony (eseti. Alag) (Url. Szöv.) 30. Bécs. Május. ... 1. Pozsony (eseti. Alag) (Url. Szöv.) ... ... 2. Budapest ... - 5, 6,8,10,12, 13, 15, 17, 19, 20,22, 24. Káposztásmegyer (Pestv. Vers.) „ 14, 16. Becs ... ... ... — 27, 28, 31. Jnnius. Bécs 2, 3, 5, 7, 9, 10, 12, 14, 16, 17. Alag (Url. Szöv.) 3, 5, 7, 9, 11, 13. Káposztásmegyer (Pestv. Vers.) 17, 19, 21, 24, 26, 28. Alag (M. L. B.) - — 29. Julius. Alag (M. L. E.) ,_ 1, 3, 5, 7, 8. Siófok (eseti. Alag) (Url. Szöv.) 10, 12, 14, 15, 17. Bécs - 15, 17, 19, 21, 22, 24, 26, 28, 29, 31. Káposztásmegyer (Pestv. Vers.)... 22, 24, 26, 29, 31. Augusztus. Bécs ... — — — 2, 4, 5. Káposztásmegyer (Pestv. Vers.) 2 Alag (Url. Szöv.) 5, 7, 9, 11, 12. Budapest 15, 17, 19, 20, 22, 23, 25, 26, 28, 30. Szeptember. Budapest ... - — — 1, 2. Alag (Url. Szöv.) ... 5, 7, 9, 10, 12. Bécs — 6, 8, 9, 11, 13, 15, 16, 18, 20. Káposztásmegyer (Pestv. Vers.) 17, 19, 21. Budapest - 23, 25, 27, 29, 30. Október. Budapest 2, 4, 6, 7, 9, 11, 13, 14. Bécs - — 18, 20, 21, 23, 25, 27, 28, 30. Alag (Url. Szöv.) 28, 30. November. Alag (Url. Szöv.) ... 3, 4. Bécs ..' 3, 4, 6, 8, 10, 11. Bentenyészíés.* Irta: Lövik Károly. III. Sok példát jegyez föl Chapeaurnuge Németország félvéreinek beltenyésztéséről s talán nem lett volna fölösleges, ha a versenyekben kihasznált félvérek _ származási tábláit is, legalább egy pár sugárral megvilágítja. A sport ez ága Poroszországban meglehetős magas színvonalon áll s évről évre fejlődik. Pár év előtt az adott szempontból nézegettem néhány jobb német félvér pedigreejét s akkor a legjobbakról — Colombine, Wenzel, Bänkelsänger, Südwest — följegyeztem, hogy mind beltenyésztés gyümölcsei, leginkább Stockwellre és a már másutt is megemlitett Thunderclapra. Azoknak figyelmébe, a kik részletesebb adatokat kívánnának e tárgyról, a szorgalmas és megbízható Rau Gusztáv munkáit ajánlom, különösen a német tenyészetekről Írottat.

1 E könyvében a tevékeny * XXV. szemelvény Lövik Károly « Könyv a magyar lóról» czimii hátrahagyott művéből. 1 Gustav Rau : Die deutsehen Pferdezuchten. Stuttgart. 1911. szerző 219 származási táblát közöl. Az alkalmat erre a hamburgi 1910-ik évi lókiállitás adta, a melyen 700 lovat mutattak be. Ha a munkát pedigreestikai szempontból vizsgáljuk, érdekes kép tárul elénk, a mely annyival figyelemreméltóbb, mert épen Németországban meglehetős nagy ellenáramlata volt és van a beltenyésztési törekvéseknek. Pár szóval kötelességemnek tartom az olvasót megösmertetni e táblázatokkal. A hamburgi lókiállitásou a legnagyobb sikert a weederni tenyésztés érte el. Tizenhat .lova három I., három la, egy 1b, egy Id, három II., egy Ha és egy Ilb-dijat vitt el. Zitzewitz ur, a szóban forgó tenyésztő, különösen Priponierre és Chamantra ojtja lovait s nagy sikert ért el kísérleteivel; a háttérben Thunderclap és az arabs Turcmainatti játszanak erős szerepet. (Ha például az la díjjal jutalmazott Bavaria pedigreejét magunk elé tesszük, anyjánál, Belindenél 37-szer találjuk meg Turcmainatlit.) «A vér halmozódása oldja meg a tipust» irja Rau, a ki nézete mellett számos, érdekes bizonyítékot visz csatasorba. Es liogy Wedern a belienyésztés elvét következetesen és régen vallja, az mutatja, liogy itt a vérfertőzéstől sem riadtak vissza. A dijazott weederniek közül Anneliese a harmadik generáczióban Chamantra, Atella II. ugyanott Friponnierre, Bethmann Friponnierre, Bulgarenfürst Fanfarrora stb. inbred, s majdnem mindenütt erős Thunderclap-alapot találunk. De nemcsak a nagyobb kelet-poroszországi méneknél, az odavaló kistenyésztők lovainál is — akár önkénytes, akár önkénytelen következésként — fölismerhetjük a beltenyésztés nyomait. Mint az előttem fekvő származási táblák mutatják, a gazdák leginkább Vorieürtsre, egy félvér ménre és fiaira — különöseu Fiiigeire — támaszkodnak, majd Veneratorra és a telivér Friponnierre. (Szükségesnek tartom aláhúzni, liogy Friponnier Trakehnenben fedezett és ott, mint gróf Lehndorff György is irja, «pompásan vált he.» Ez a Friponnier egyike a legerősebben inbred méneknek: nagyapja és anyai dédapja — Orlando — azonosak.) A 21 bejelentett ló közül 12 olyan akad, a mely — a negyedik generáczióig rajzolja meg a származást — bentenyészíés gyümölcse. Hogy példát mondjak, Alleinherscher in a harmadik generáczióban két testvért: Cantort és Catot kapcsolja össze, Nora a 3 ik, illetve 4-ik remowbau Friponnierf hozza elénk, Kassette hasonlóképen, Palma pedig már a harmadik generáczióban cselekszi meg ugyanazt, Ez érdekes pedigreestikai képecskékböl tetszetősen emelkedik ki a német félvérméneskönyvek széles alapzata s a haszon, melyet a félvérek törzskönyvezése nyújt. Valahányszor át lapozom őket, vagy az öblös német állami félvérméneskönyvet

2 bizonyos irigység fog el, s nehezen értem meg, miért lehetetlen ily muuka megteremtése Magyarországon '? «A tisztán való tenyésztéshez való ragaszkodás őrizte meg a magyar méneseket az ingadozásoktól» irja a német Rau, egy másik kis munkájában, a melyben ugy szólván leves és hus között a legfontosabb adatokat mondja el a magyar lóról.

3 De hogy képzelhetjük el a tiszta tenyész tést törzskönyvezés nélkül, hogyan ellenörizliet3 Graf Sigfried A. Lehndorff: Halbblut-Gestütbueh von Graditz. Berlin 1911. » Gustav Rau: Ungarns Pferdezucht. Berlin 1912. jük a gyakorlat tanulságait a dolgozólámpa fényénél, ha mindaz, a mi a ló származását jelent, a legtöbb esetben ellenőrizhetetlen magánföljegyzés, esetleg csupán egy gyűrött fedezési czédula? A napi üzem gépezete és annak szellemi része közt aligha tátong nagyobb ür a gazdaság bármely gazdaságában, mint nálunk a lótenyésztésben. Hogy a hamburgi lókiállitásra visszatérjünk) nemcsak a kelet-poroszországi lovak alapjait kapcsolhatjuk össze a bentenyésztés fogalmaival, hanem a nyugati részekét is. E területekről a legnagyobb sikert a traghaimi — talán nálunk sem ösmeretleu lovak — aratták, elsősorban Jacobsolm ur tenyésztése. Thunderclap itt is erősen előtérbe lép, valamint a szintén már megemlitett Flügel egy fia: Eberhard. Hasonló volt a helyzet a hanuoverai lovaknál (a hol különösen Norfolk játszik szerepet), a holsteiniaknál, oldenburgiaknál, schleswig-holsteiniaknál, stb., tehát ugy a melegebb, mint a hidegebb vérüeknél. Hogy példákat idézzek, egykét — rövid — pedigree-vázlatot fogok ideigtatni, kizárólag dijazott lovakról. Anneliese (Keletporoszországi) l.nftkreis JAirmidone ^C'hamant Q I 1 (Lupana {oreus jpriponnieri Annita j l Lasters eher-j Chamant Annmth •! Fanfarro {prip f Fechtmeister í Fanfarro / Friponnier I Atella II. I 1 l (Keletporosz- \ országi) jAttina {orcus ^Friponnier • Nord I Xautippe ÍNorfolk |lätiba 3/,( £ ^ap. Zemeborj ^Xerxes <{ap. Flick % H 'ap. Zern i Kancza ® (Wick [vj ' 1 ' [Á'adock {ap. Norfolk A I |Flocke |ap. Flick 3/4 egy Norfolk A kanczára megy vissza Palatin J Agamemnon # Freubeiter [ {piquette^ Emigrant | Enlilla |Émigr; (

Anskar { I [Kancza Agamemnon {ßmig Kancza < Emigrant Legközelebbi számunk szombaton Jelenik meg. — ffi mai szám ára 50 fillér