Vadász- és Versenylap 61. évfolyam, 1917
1917-12-14 / 111.szám
1917 . de czember 7 . VADÁSZ- TE VERSENY-LAP. 687 Vételár össznyer. TUrelmes-k. 3200 nem fntott Falschheit 8100 nem futott Fellegjáró 3100 5160 Dndu 3100 12220 Helly 3000 — • Famatina 3000 nem futott Galambom II. 3000 1880 Makkhetes 2900 8270 Bannerherr 2700 3000 Huberte 2700 1020 Vizio 2700 4000 Calamintha 2600 — Fagott 2600 — Fipa 2600 11060 Hadd el hadd 2600 nem futott Névtelen 2600 nem futott Rajta-Rajta 2600 nem futott Situs 2500 4663? Feldpilot 2100 620 Familienschmuck 2300 nem futott Fanfare 2300 nem futott Fifka 2300 480 Számadó, 2300 8810 Cai bid 2200 — Fe tela 2200 nem futott Fiquelmont 2200 •— Gyero babám 2200 110)11 futott Barokaldi 2100 1070 Feme 2100 7310 Caro 2000 nem futott Fidibus 2000 nem futott Fokker 2000 • .. Mormon 2000 5000 Vadvirág 2000 Fisoli 1900 7980 Magali-k. 1900 nem futott Winona 1800 5670 Dicséret 1700 Vewreshegvi 1700 nem futott Mefisto II. 1600 2860 Aristokrat 1400 1680 Allotria 1300 nem futott Sors 1200 nem futott Miecislaw 1000 — Témánkat más oldalról megvilágítani óhajtva, összeállítottuk 1900. évtől kezdve az egyes évi aukcziókon legdrágábban vett csikóknak versenykarrierjük alatt elért sikereit: Ló ueve Vételár Össznyer. 1900 Arriviste 21000 32035 1901 Moute Christi) 23200 70790 1902 Bon marehó 28000 225110 1903 Bonnat 25300 8060 1904 Tóth G. 36000 156440 1905 Hameliu 26200 540 1906 Dryander 33000 16380 1907 Nigtlight 40100 — 1908 Welcome 50600 260 1909 Gunther 39000 10360 1910 Matchless 41200 10010 1911 Waterloo 34400 25790 1912 Jaroslaw 40600 9070 1913 Wolbeck 54000 — 1914 Emilyen 46000 6500 1915 Irrwahn 37000 6920 1916 Fugger 36100 — Ugyancsak az 1900. évi árveréstől kezdve felsoroljuk az egyes esztendők legsikeresebb vásárlásait: Ló neve Vételár Össznyer 1900 Nunquam dormio 13000 288470 1901 Sorrento 11100 344010 1902 Con amore 10200 427200 1903 Horkav 16200 338440 1904 Mac G. 5400 316240 1905 Lángoló 14200 202450 1906 Kármentő 11000 125520 1907 Boneompngno 19600 82290 1908 Rascal 10000 630820 1909 Éva 2100 180090 1910 Mokan 8000 207170 1911 Liehlos 6000 102280 1912 Confnsioiiárius 13200 264250 1913 Tovább 21000 329150 1914 Argus 8000 103770 1915 Szapora 3100 131580 1916 Reichenau 10000 96670 A téli pihenő. telivér-csikó árveréseinek évenkénti átlagos árát: átlagos Átlagár Átlagár 1902 3701 1910 8274 1903 2983 1911 7137-50 1904 4621 1912 8182-43 1905 5295 1913 6522-60 1906 4798 1914 8000 1907 5019 1915 4224 1908 5019 1916 6582-6 1909 5695 1917 11022-8 Amikor lezajlik a versenyév, a lovak visszatérnek a különböző trainingtelepekre — a gyöngébbeket ménesekbe, padokkba küldik —' és megkezdődik a téli pihenő. Azonban a télen át sem maradnak egészen munka nélkül a telivérek. Az erős munka persze megszűnik, de azért a lovaknak mozgásra mindig szükségük van természetüknél fogva. Szép időben a lovak kantereznek, pláne a fiatal csikók. Az idősebb lovak, különösen azok, amelyek a tavaszi eseményekre készülnek, gyakorolják magukat az akadályokon, a többiek ügetnek az udvaron vagy a trainingpályáu. A hó ós fagy beálltával a trainer gondozottjait rendesen csak az udvaron ügétteti a hóban addig, amig a talaj még elég puha. Később, mikor a föld meg van keményedve a fagytól, a padokkra vagy az udvarra szalmát raknak és szalmaágyon mozognak a lovak. A szalmaágy rendesen permanens, csakhogy hófúvás esetében lesöprik róla a havat és néha kis homokot hintenek reá, hogy sikamlós ne legyen. A szalmaágyról szólva említsük meg, hogy néhány istállóban szokásban volt, hogy az udvart vagy paddockot kirakták trágyaszalmával, ami azonban semmi esetre sem ajánlható, mert a trágyában mindenféle piszpk lévén, ez előidézheti az infekcziót, pláne ha a lóláb csüdöu alul meg van sebesülve vagy karczolva. Az úgynevezett «mauke» rendesen a piszoktól és nedvességtől származik. Télen mindenesetre — a mig a talaj nincs befagyva — legjobb a lovakat a hóban iigettetni. Az istállókban megint más munka folyik: lovakat, amelyeknek valami bajuk van vagy lábai az erős versenyszezonbau engedtek, gyógyítják, tüzelik vagy bliszterezik: a csökönyös állatokat nemüktől fosztják meg, amely operácziót legjobban télen végeztetni, hogy a pácziens már a jövő szezonban együtt lehessen. Sokszor kiüt egyik vagy másik istállóban valami ragadós betegség; minden gyanús betegséget a trainer köteles bejelenteni és az esetben, ha a betegség ragadósnak bizonyul be, akkor az istálló zár alá lesz téve. Békében, amikor az istállók bőven el vannak látva zabbal, a téli pihenőt arra is felhasználják, hogy a lovakat «feletetik», amivel a lovak húshoz és ezzel együtt friss erőhöz is jutnak. Sok esetben szükség van erre annál is inkább, mert vannak lovak, amelyek erős munka idejében rosszul esznek, hust nem vésznek fel. A szalmaágyon a lovak csak ügetnek és lépésben mozognak addig, mig február végén, illetve a hó olvadása után — sokszor enyhe télen már január közepén is — a lovak megint hozzá kezdhetnek lassú galoppmunkájukhoz. A galoppmunka megkezdésénél nagyon kell vigyázni, mert a lovak, tulfrissek lévén, ugrálnak és nyugtalankodnak és nem ritkán a legjobb lovast is ledobják magukról és elszaladnak. Márczius kezdetén, ha a talaj már megszilárdult, kezdenek először dolgozni gátakon, majd az akadályokon, eleinte lassabban, később már rendes versenytempóban • az első meetingre készülő sik-lovak a traiuiugpályán marczius közepén, már rendes traininget folytatnak, a többi, a «nagy» pályákra készülő, még csak lassan galoppozik. Az első meeting megkezdése előtt tartják meg a uyilt pályán a naay gát- és akadálygaloppokat, melyeknek a nyerője rendesen első szerepet is játszik a Rákosi gátversenyben és a Jaukovich-Emlékversenyben. Ahogy az alagi versenypálya a közönség számára megnyílik, a traiuerek kihozzák lotjukat friss erőben és jó kedvben, hogy a mult évben abbahagyott nemes küzdelmet újra folytathassák. I. K. TflTAY VILMOS BOOKMAKER Bécs, L, Maysedergasse 2. Telefon : 2759. <& Telefon: 2759. ^ OR SZÁGOS L ÓTE NYÉSZTÉS. Argentina lótenyésztése* Martinoli G., a buenos-airesi nemzeti egyetem álla tteuyésztési intézetének tanára, Argentina lófönyésztésénok mostani állapotáról értékes tanulmányt irt, mely a következőkben foglalható röviden össze.* Minthogy a legújabb állatszámlálás eredménye még nem ismeretes, az 1Í10S. évi adatokat kell figyelemben részesíteni, melyek szerint Argentína 7.531,376 ló, 2S5,086 szamár és 465,037 öszvér felett rendelkezett. Azt, bogy a löfélék száma ezen idő óta miképpen változott, a buenos-airesi tartomány állatösszeirása alapján lehet elbírálni, a lml az áliatszámlálás, már befejezést nyert. Ezen adatok szerint a lovak száma az 1908. és az 1916. években a kővetkező volt: 1908. 1916. Gyarapodás Ló 2.519,953 3.344,554 824,601 Szamár... 4,344 7,284 2,300 Öszvér— ... 14,469 19,341 4,872 Hfcek szerint az utolsó nyolcz óv alatt a lovak gyarapodása körülbelül az állomány 1 3 részének felel meg és .ha a köztársaság többi tartományában is hasonló mértékít a gyarapodás, ugy Argentina lóállománya körülbelül 9 milliót tehet ki. Történelmi adatok. Pedro de Mendozu honosította meg Argentínában a lovat két évvel Buouos-Aires alapítása után (1537). Az ide behozott lovak vetették meg késöbli alapját Pent, Paraguay és Chili lótenyésztésének. Vannak, a kik nem zárják ki a lehetőségét anuak, hogy az argentínai lovak egy részo az equus rectidenstől származna és precolumbnris időre volna visszavezethető. Az argentínai lovak eredetileg a spanyol andalúziai ló jellegét viselték magukon és a szabadban elszaporodva, a félig vad lovak számtalan csoportja keletkezeti, melyeket eimaron vagy bngual lovaknak neveztek. Később eredeti fajta alakult ki, a erlolln vagy creol ló, mely primitiv fajtát az erőteljes és ellenálló szervezet, továbbá a kisigénytiség jollomoz; a testalkata és testtömege kicsiny, illetőleg kevéssé tömeges, a mellkas lapos, a lábak hibás állásnak. A creol lovat legkovésbbó sem lehet tökéletes állatnak minösitoni és az argeutinni modern gazdasági viszonyok közé csak megfelelő uemesités után lohet boleilleszteni. Az egyébiránt sok értékes tulajdonsággal rendelkező fajtát okszerű tenyészkiválasztással czélszerücu át lehetne formálni, do a tenyésztők többnyire mogelégeduok azzal, hogy Európából liebozott fajtákkal rendszertelenül keresztezik. Behozatal. A külföldi lóbehozatal a XIX. század második felében öltött nagyobb mértéket. 1886—1914-ig 18,174, 1900—1914 ig pedig 7130 tenyószmént importáltak Argentínába, melyek a kővetkező fajtájúak voltak: Angol telivér ... 2712 Percheron „ ... ... 1080 Clydesdale ... 729 Hackney ... 529 Shire ... '...: 446 Anglo-normann - ... ... 201 Yorkshire! hintós 114 Suffolk 69 Shetland! 65 Arab 45 Ponni 44 Hollandi >. 23 Hunter 18 Andalúziai — 17 Morgan ... 5 Különböző fajta ... 713 1 Nem tiszta fajtájú 238 Ezek szerint az angol telivér lovat, továbbá a hackney, percheron, clydesdalei és shire fajtát használták fel leginkább a nemesitö keresztezésre. Az Argentínában tenyésztett lovak jelentékeny része törzskönyvezve van. Kanczaállomány. Argentínában a nagyobb lótenyésztők száma 278-ra becsülhető, ezek tenyésztette lovalt fajtája a következő: A lótenyésztők A tenyésztett száma fajta 80 Percheron 61 Clydesdale 36 Sbire 25 '. * Hackney 18 Anglo-norinaun 10 Boulonnals 9 Polo ponni , 8 , Suffolk punch 4 Shetland 4 Belga 3 Amerikai ügető 5 Hunter 2 Oldonburgi 1 Traknhueni 1.*" Orloff A törzskönyvezett angol telivér kanezák ós ménlovak száma "ez idő szerint 4800, tenyésztésükkel 20(1 * A «Köztelek» aug. 26-iki száma nyomán.
