Vadász- és Versenylap 61. évfolyam, 1917

1917-11-23 / 108.szám

EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LOTENYESZTES LAPJA. A Magyar Lovaregylet, Az Drlovasok Szövetkezete, A vidéki versenyegyletek volt A Budapesti Polo Club, Az Országos Agarász Szövetség s az összes lótenyészbizottmányok hivatalos közlönye. «.KJoihj* Előfizetési ára: Magyarországra: egész évre 50 korona, január 1. és julius 1-én kezdődő félévre 25 korona; negyedévre 15 korona. Más országokra: félévre 30 korona. Az előfizetési pénzek a «Vadász- és Verseny-lap» kiadóhivatalához (VIII., József-utcza 12.) czimezendök. Szerkesztőség: (V., Katona József-utcza 26.) 108. szám. Telefon-szám: József j65—83. Budapest, 1917. péntek, november 23. 61. évfolyam. Megjelenik a budapesti, alagi, kottingbrunni és bécsi lóversenyek ideje alatt minden versenynap előtt, egyébkor hetenkint egyszer. TELIVÉREK ÉS UERSEN9EK. Versenyhatárnapok 1918. Április. Bécs ... ... 14., 16., 18.; 20., 21., 23., 25., 28., Május. Bécs... .'. 1., 26., 28.,, Budapest 4.. 5., 7., 9., 11., 12., 14., 16., 19., 20., 22., Junius. Mécs -'- 1., 2., 4., 6., 8., 9„ 11., 13., 15., Alig (M. L. Ii.) _ 29., Julius. Alag (M. L. li.) 2., 4., 6. Bécs ...- ... 14., 16., 18., 20., 23., 25., 27., 28., Augusztus. líécs ... ... 1., 3. Budapest 15., 17., 18., 20., 22., 24., 25., 27., 2»., Szeptember. Budapest 1., 3., 5., 22., 24., 26., 28., Bécs ... 7., 8., 10., 12., 14., 15., 17., Október. Budapesr 1., 3.. 5., 6., 8., 10.. 12., Bécs ... 17., 19., 20., 22., 24., 20., 27.,' 29., November. Bécs 3., 5., 7., 9., 10 , 30. 30. 23. 16. 30. 30 , 4. 31. 29. 19. 13. 31. 12. Angol Kitenyésztés - continentnlis mintára. A «remek elszigeteltség», liogy magyarul mondjuk a «splendid iso]atioii»-t, a hosszas háború mozgalmas éveiben az egykor oly büszke szigetországra nézve sem áll fenn többé s, már ma elmondhatjuk, hogy Anglia ebből a küzdelemből alaposan megváltozva fog kikerülni. Mig hazánkban és a szövetséges német birodalomban a lótenyésztés a nehéz próbát a legfényesebben kiállotta, addig Anglia e téren nem egy keserű tapasztalattal gazdagabb ma, mint volt három év előtt. Bizonyos, hogy az a telivér lóauyag, melyből eddig úgyszólván az egész világ lótenyésztése merített, a háború alatt nem tudott régi színvonalán megmaradni, a sport őshazájában kevesen múlt, hogy teljesen be nem szüntették a lóversenyeket. Á versenyistállók és a ménesek a kellő rentabilitás hijjáu, nagyobb számban oszlottak tel, mint kívánatos lett volna, a nagy eladásak folytán csökkent az érték és a nemes telivérek, melyekért azelőtt a külföld — értsd itt elsősorban Németerszágot és bennünket — oly hihetetlenül magas árakat fizetett, most ép olyan alacsony árukon cseréltek gazdát és rándultak ki Amerikába, Ausztráliába, New-Zeelaudba, talán csak azzal a nem éppen kedvező különbséggel, liogy ezúttal gyakran tényleg elsőrangú anyag hagyta el az anyaországot, mi a béke éveiben inkább csak kivételesen fordult elő. Köztudomású dolog lévén, liogy Anglia szeretett az alapjában véve selejtes, de természetesen jónak kikiáltott telivérektói s mi több, drága pénz ellenében megszabadulni. A másik jelentős tény, hogy Angliában a háború alatt követelték elöször a belföldi lótenyésztésnek hathatósabb állami támogatását és az első angol állami ménes a háború második esztendejében alapíttatott és pedig Colonel Hall Walker hires Tülly-i telivér ménesének lóanyagával. Az eddigi minimális állami segélyezés (évente egy néhány magán-ménnek az u. n. «Kings Premiumökkel» való díjazása) mellé az állami lótenyésztés lép, a Kontinensen már évtizedek óta fennálló mintára. Ezenkívül mint egy angol szakfolyóiratban olvassuk, egy 1917. február hó 2Ó-án a «War office»-ban lefolyt értekezleien számos olyan kérdés került tárgyalás alá, melynek helyes megoldására a kontinens példájának követése mutatkozott a legczólliozvezetőbbnek. A helyzetet leginkább Lord Derby hadügyi államtitkár beszéde világította meg. Anglia — mondja Lord Derby — a gyarmatokkal együtt a háború kezdete óta í,000,000 lovat vásárolt, s ebből 4(K).000-et magában az anyaországban, mivel azonban Angliában egyrészt a vadász-és hátaslónak kiválóan alkalmas «Hunter»-t, másrészt pedig a teljesen nehéz gazdasági és teher hordásra szolgáló «draft horse»-t tenyésztették, a tulajdonképeni «tüzérségi lovakban» tehát egy kellő tömeggel rendelkező, a mellett szabad mozgású, gyorsabb Jófajtában nagy hiány mutatkozott ós még ma is mutatkozik. Ez az állapot az angliai viszonyok természetes köveikezményekéut tekinthető s azon cseppet sem csodálkozhatunk : a hunter drága luxusló, melyért az állani nein adhat oly magas árt, a mi az értékének tényleg megfelel, a nehéz ló meg- elsősorban is mezőgazdasági produktum, egy tulajdonképeni hadjárathoz ugy az egyiknek, mint a másiknak édes-kevés köze van. A háború folytán, mint maguk az angolok is bevallják, megszűnt ugy a hunter piacz, mint a külföldi piacz s ezzel a lótenyésztés jövedelmezősége is. Szüksége mutatkozik tehát az állam hathatós beavatkozásának. Állami mének felállítása, magasabb remonta-árak fizetése, teljes korú (8—bV

s éves) még betöretlen csikóknak a hadsereg által történendő megvásárlása és azoknak államköltségen való tartása, hogy a tenyésztő ilyeténképeu a túlmagas költségektől mielőbb megszabadulhasson, szóval : a remonta tenyésztő számára kellő piacz biztosítása : ez a főkövetelmé.uy, Angliában már ma is kételyek merülnek fel aziránt, hogy a légi és tengeralatti közlekedés nem várt tökéletesbülése folytán a jövőben lehetséges lesz-e egyáltalában nagyobb külföldi lószállitásokat eszközölni ? De ettől eltekintve, a külföldről, különösen Amerikából importált hadi-lovak minősége a lehető legselejtesebbuek volt nevezhető, nem volna-e meggondolandó tehát a belföldi lótenyésztést állami initiativa és támogatás mellett minőségileg és mennyiségileg emelni? Es pedig tetemesen emelni? Alótenyésztő szövetkezetek késznek nyilatkoznak a maguk részéről minden lehetőt a czél megvalósithatása végett megtenni és kérik a földinivelésiigyi kormány támogatását. Ugy látszik azonban, hogy a kormány e kérdésben mindeddig eléggé lanyhán viselkedik. Ezek a problémák foglalkoztatják ma az angolországi illetékes köröket. Belőlük világosan kitűnik, hogy a szervezettség, az állami felügyelet és közreműködés a lótenyésztés terén is mily nagy előnnyel jár, s hogy a magánérdekek korlátlan érvényesülése, még a lótenyésztés őshazájában is káros jelenségeket vonhat maga után. Az angolokat lótenyésztési gondjaikért nem irigyeljük; a kezdet a tenyésztési kérdésekben különösen hosszadalmas és nehéz ; nem hisszük ennélfogva, hogy angol ellenségeink az uj irányú munka gyümölcseit még a háború befejezése elótt fogják élvezni. N. 0. Az 1917. évi statisztikák. II. Idomárok: Lapunk egyik barátja küldötte be hozzánk az alábbi kimutatást. Ennek tételeit az idő rövidsége miatt nem állt módunkban revideálni, azon czélt azonban valósziuiien kellően szolgálja, hogy idomárjaink idei sikereiről megközelítő tájékozást nyújtson. Tiainereink ez összeállítás szerint a következő eredményeket érték el a most bezárult versenyszezon bait: I. 11. 111. IV. K Batters Frank 55 59 43 1 879.410 Gr. Pejacsevich A. 49 36 29 376.710 Bohra 65 64 65 — 335.409-33 Geogliegan 60 57 36 — 315.581 Szigeti -37 31 22 274.440 Fries .1. 39 38 29 26 4.993-33 Kaposi 39 34 18 r 264.310 Reeves J. 26 24 27 — 245.240 Ifj. .Mravik 31 34 16 — . 238.320 Id. Pache 26 30 14 — 222.633-83 Adams 27 27 30 — 211.380 Molnár L. száz. 64 49 44 l 205.665 Reeves H. 17 17 29 — 205.000 Id. Mravik 30 42 39 — 180.088 Beeson 21 38 26 : 177.873-33 Herényi 38 39 38 0 171.610 Butters Fred 22 19 24 — 171.120 Hitch 32 25 17 — 170.160 Trollsen 31 18 26 — 163.969-99 Planner A. 25 20 12 — 159.210 Ifj. Vivian 13 13 20 — 152.050 Issekutz Gy. száz. 32 36' 34 1 117.510 Gombolni 31 23 32 — 142.270 Ball 19 14 26 — 136.710 Zasepa 27 20 21 — 136.700 Horváth 16 23 30 — 132.427-33 Milne H. 20 27 29 — 12,9.335-33 Kállny 23 31 29 — 117.530 Butters 0. 5 4 2 — 110.770 Welochovszky 23 23 20 — 110 105 Marsh 11 11 12 — 103.240 Milne P. / 10 11 — 100.530 Busby Romwalter 9 16 10 — 94.919-33 Busby Romwalter 12 13 / — 88.130 Id. Vivian 11 6 2 — 53.670 Br. Taxis E. 7 12 10 — 34.620 Kollár 5 12 7 — 31.566-66 Hesp E. 6 13 22— 31.061 Rose 6 9 13 1 25.710 Hesp J. 5 1 3 — 14.530 Zangen K. 3 3 4 — 9.930 Erm E. — 2 1 — 1.680 Gencsy K. — — 5 1.290 Grimi — — — 1 320 Bartoscb F. törzsorv. — — 1 — 170 Sehada — 1 —— 160 IC. E. Hozzáfűzzük még ehhez azt, hogy alábbi idomáraink a következő klasszikus eventek megnyerésével tüntették ki magukat: Adams: Br. Wenckheim-emlékverseny, Beesőn: Kettős Ivndékverseny. Butters Frank: Háromévesek tavaszi kisérleti versenye, Király-dij, Derby, Erzsébet-királyné-dij, St. Leger, Lovaregyloti dij, gr. Henckel H.-emlékvereeny. Butters 0-: Ausztria-díj. Fries J.: Államdij. Horváth: Marchfeldi dij. Kaposi: Egy. Nemzeti és Hazafi dij, Magyar- és Osztrák Kancza-dij. Marsli: Szt. László-dij. Ifj Mravik: Holeuentali dij, Baltazzi A. emlékverseny, Kettős Ivndékverseny, gr. Esterházy M-emlékvérseny. Legközelebbi számunk jövő héten pénteken jelenik meg. — A mai szám ára 50 fillér.