Vadász- és Versenylap 61. évfolyam, 1917

1917-01-13 / 2.szám

EGYSZERSMIND ÁZ ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS LAPJA. A Magyar Lovaregylet, Az Urlovasok Szövetkezete. A vidéki versenyegyletek A Budapesti Polo Club, Az Országos Agarász Szövetség s az összes lótenyészbizottmányok volt hivatalos közlönye. Előfizetési ára : Magyarországra: félévre 20 korona; negyed­évre 82 korona. Más országokra: félévre 25 korona. Az elő­fizetési pénzek a «Vadász- és Verseny-lap» kiadóhivatalához (V., Katona József-utcza 26.) czimezendök. ' Budapest, 1917. szombat, január 13. 61. évfolyam. Megjelenik a budapesti, alagi, kottingbrunni és bécsi lóversenyek ideje alatt minden versenynap előtt, egyébkor hetenkint egyszer. TEL1UÉBEK ÉS BEMENJEK. Versenyhaíárnapok 1917. Április. Alag (Úri. Szövi) ... ... 1, 3, 5, 8, 9, 11, 12, 14, 15. Bécs 15, 17, 19, 21, 22, 24, 26, 28, 29. Káposztásmegyer (Pestv. Vers.) ... 23, 25, 27. Pozsony (eseti. Alag) (Url. Szöv.) 30. Bécs:.. - - - - - ... 1. Pozsony (eseti. Alag) (Url. Szöv.) 2. Budapest ... - 5, 6, 8,10,12, 13, 15, 17, 19, 20,22, 24. Káposztásmegyer (Pestv. Vers.) 14, 16. Bécs ... - — 27, 28, 31. Junius. Bécs ... 2, 3, 5, 7, 9, 10, 12, 14, 16, 17. Alag (Url. Szöv.) 3, 5, 7, 9, 11, 13. Káposztásmegyer (Pestv. Vers.) 17, 19, 21, 24, 26, 28. Alag (M. L. E.) ... ... ... ... 29. Julius. Alag (M. L. E.) .M 1, 3, 5, 7, 8. Siófok (eseti. Alag) (Url. Szöv.) 10, 12, 14, 15, 17. Bécs 15, 17, 19, 21, 22, 24, 26, 28, 29, 31. Káposztásmegyer (Pestv. Vers.)... 22, 24, 26, 29, 31. Augusztus. Bécs - -- 9, 4, 5. Káposztásmegyer (Pestv. Vers.) 2 Alag (Url. Szöv.) 5, 7, 9, 11, 12. Bialapest 15, 17, 19, 20, 22, 23, 25, 26, 28, 30. Szeptember. Budapest 1, 2. Alag (Url. Szöv.) 6,' 7, 9, 10, 12. Bécs ... 6, 8, 9, 11, 13, 15, 16, 18, 20. Káposztásmegyer (Pestv. Vers.) ... 17, 19, 21. Budapest ... ... 23, 25, 27, 29, 30. Október. 2, 4, 6, 7, 9, 11, 13, 14. 18, 20, 21, 23, 25, 27, 28, 30. 28, 30. Budapest Bécs Alag (Url. Szöv.J November. Alag (Url. Szöv.) ... Bécs 3, 3, 4. 4, 6, 8, 10, 11. Bruce Lowe.* irta: Lövik Károly. VI. Ezzel újra áttérlietüuk Bruce Lowe munká­jára és pedig a 12-ik fejezetre, amely a gyors lovak (sprinterek vagy fíyerek) neveléséről szól. Müvének e részlete abból indul ki, hogy a leg­több fenomenális ló és a sprinterek átlagos pedigreeje annyira hasonlatos, hogy az ember­nek joggal kell hinnie, hogy egy ló sem lehet kiváló, ha nincs nagymennyiségű sebessége (speedje). «IIa egy ló sebes, irja Bruce Lowe, a legtöbb esetben csak jó temperamentumának, szervezetének és megfelelő trainingjének kell lennie, hogy hosszú távolságon is megfelelhes­sen az eléje szabott föladatnak. A nagy llyerek * XXII. szemelvény Lövik Károly/« Könyv a magyar lóról» czimii hátrahagyott művéből. pedigreei azt mutatják, hogy vagy az apa vagy az anya bentenyésztés gyümölcse, vagy pedig maga az illető ló pedigreéjét kapcsolja össze egy közeli közös ős. Az ausztráliai Író a maga részéről jobban szereti, ha a beltenyész­tés az anya oldalán áll. Példák : Domino (amely­nek nagyanyja Gleucoera mutat keresztezést), Dr. Hasbrouck, Salvafor, Strathmore, Flying Ghilders stb. lennének. Az állóképesség és a. gyorsaság oly kérdések, amelyekről sokat irtak és sokat fognak írni. Bruce Lowe röviden foglalkozik e tárgygyal és tulajdonképpen arra a végső következtetésre jut, hogy a gyors és a kitartó ló azonos fogal­mak. Ehhez persze sok szó fér. A mit Bruce Lowe a saturatióról ir, biológiai­lag tarthatatlan s abban ma már talán leglel­kesebb hivei sem hisznek. (Legalább Allison nem.) így e fölött napirendre is térhetünk. Könyvének 14-ik fejezetében a szerző a fe­dező mének és tenyészkanczák véráramainak elhelyezéséről szól. «Ha a világ valóban nagy tenyészméneinek pedigreejét vizsgáljuk — irja — világosan látjuk, hogy azok nem bentenyész­tés gyümölcsei, legalább is nem abban az érte­lemben, a mit ma e szónak adnak». Majd gróf Lehndorff imént idézett pedigreegyüjteményére hivatkozik, amely szerint a legjobb apamének­nél öt-hat generáczión kell áthaladnunk, mielőtt közös ősre akadunk. Nézete szerint azok a mé­nek, a melyek nincsenek közeli rokonságban, előnyt érdemelnek azok fölött, a melyek ben­tenyésztés termékei. Az utóbbiakban túlteng a tulajdonság, hogy flyereket neveljenek. (Bar­caldineról ez azonban nem épen áll.) Kanczák­nál a helyzet fordított; a közeli keresztezést mutatók a ménesben a leghasznosabbak. Mi ennek a magyarázata ? Bruce Lowe azt mondja: a természet törvénye. És pedig: a kanczák inkább kibírják a keresztezést, mint a mének. Az ősállapotban egy-egy csoport kan­czának csak egy mén jutott s igy a bentenyész­tés folytonos volt. A természet parancsolta, hogy igy legyen és az anyag asszimilálódott. A mén azonban, mig el nem öregedett, nem tűrt társat maga mellett, ugy, hogy a fiatalabb mén­nek egyebütt kellett szerencsét próbálnia. Ez a magyarázat sem fog mindenkit kielégíteni. Munkájának záró fejezetében a szerző a mé­nesről, annak üzeméről ir, figyelembe ajánlva a tenyésztőknek, hogy térjenek vissza azokhoz a véráramokhoz, a melyek erősebb csontozatot jelentenek (Melbourne, Toxophilite, West Aus­tralian stb.), azután ir a legelőkről, a paddock­ról, a takarmányozásról, a fölnevelésről (miköz­ben nem egy helyes útra mutat), majd pedig a «nem törvényéről», a hol oda jut, hogy: az erősebb szülő határozza meg a nemet, még pe­dig fordított viszonyban, vagyis, ha az apa a fölényesebb, ugy jó kanczákat kell tőle várni, ha ez anya, ugy jó mént remélhetünk. Ez a tétel nem állja meg helyét, legalább az adott bizonyítékok nem elegendők rá. Bruce Lowe külön méltatást szentel végre az arabs lovak­nak, a melyeknek vérfelf'rissitő fontosságára ismételten ráutal. Sőt, attól sem riadna vissza, hogy az angol telivért arabs vérrel keverjék s ez eljárás helyességére példának Ausztrália né­hány versenylovát idézi, igy-elsőnek Loup Ga­rout, két ausztráliai derby nyerőjét. Loup Gar­rou apja az imp. Lord of Thuine, anyja Hebe, az utóbbi apja imp. Május, anyja Latiak Rooklt, az utóbbi apja Satellite, egy importált arabs. Az 1893-ik év egy másik neves lova volt Trenchant. Apja Trenton, anyja Bridesmaid, apja Yattendon, anyja Ésperánce, ez uióbbiapja Glaucua, egy importált arabs. A kitűnő Dag­worth szintén Gtacws-kanczára vezet". Hasonló kísérletek történtek Angliában (a hol rar, Blunt tudvalevőleg nagy híve az arab vérnek), sőt nálunk is, a nélkül azonban, bog) különösebb sikerük lett volna. Foglaljuk tehát össze Bruce Lowe tételeit, a melyek a következők: 1. Abból a körülbelül száz főre rugó kaueza­csoportból, a mely a mai telivértenyésztés alap­ját adta, csak körülbelül ötvennek vannak még leszármazói. 2. Ez ötven családból csak mintegy husz ját­szik szerepet a modern pedigreekben, de kö­zülük is csak kilencz-tiz család nélkülöz­hetetlen. 3. A legtöbb angol derbyt, Oaksot, St. Lé­gért az 1, 2, 3, 4 és 5-ös családok nyerték. E running-családok a ló versenyzőképességét és életerejét képviselik, de (kivévén a 3-ast) mint sire-áramok nem eredményesek. A sire-családok a 3, 8, 11, 12 és 14 jegyűek. (A 3-as család tehát ugy running-, mint sire-jellegü.) 4. Egy mén sem lesz kiváló fedezőmén, ha nem származik egyenesen a 3, 8, 11, 12 vagy 14-es családból, avagy ha nincs e családra ojtva. A hol kivétel van, ott a ménhez beosz­tott kancza hozta meg a sire'-vonalat. 5. Nincs oly kiváló, modern telivér, a mely­nek három legközelebbi őse közül valamelyik ne tartozna a running- vagy sire-családba. 6. Jó mént akkor nevelünk, ha az apamén pedigreejének anyai oldalán a legjobb vérára­mokhoz fordulunk s azokat a párosított kanczá­ban visszaadjuk. Jó kanczáknál fordítva áll a dolog. 7. A nem benteuyésztett (outbred) mének fö­lényben vannak a bentenyésztettekkel (inbred), mig kanczáknál a szabály forditva áll. 8. Fenomenális lovak pedigreejének harma­dik vagy negyedik fokán erős bentenyésztést találunk, sőt vérfertőzésLés pedig vagy az apa vagy az anya származási táblájában. Hasonló vérre fogunk akadni többnyire a pedigree el­lenkező részén. 9. Ha egy mén és kancza első párosításából ki­váló versenylovat kapunk (mint Isonomy esetében), a kanczát helyes néhány évig ellenkező vérű ménnel fedeztetni, s csak akkor térjünk vissza az első izben használt ménre. Ha az első csik'ó tetszetős külsejű, de nem kiváló telivér, az adott páiositást tovább kell folytatnunk néhány évig, mint. azt Carbine esete mutatja. Ezzel lezártam volna Bruce Lowe munkájá­nak ösmertetését. A kép azonban nem volna teljes, ha ezzel kapcsolatosan részletesebben nem ter­jeszkednék ki a telivér és félvértenyésztés egyik sokat vitatott pontjára: a beltenyésztésre, a melyről kivüle még sok szakembernek van mon­dani valója. Legközelebbi számunk szombaton jelenik meg. — A mai szám ára 50 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents