Vadász- és Versenylap 61. évfolyam, 1917

1917-01-13 / 2.szám

EGYSZERSMIND ÁZ ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS LAPJA. A Magyar Lovaregylet, Az Urlovasok Szövetkezete. A vidéki versenyegyletek A Budapesti Polo Club, Az Országos Agarász Szövetség s az összes lótenyészbizottmányok volt hivatalos közlönye. Előfizetési ára : Magyarországra: félévre 20 korona; negyedévre 82 korona. Más országokra: félévre 25 korona. Az előfizetési pénzek a «Vadász- és Verseny-lap» kiadóhivatalához (V., Katona József-utcza 26.) czimezendök. ' Budapest, 1917. szombat, január 13. 61. évfolyam. Megjelenik a budapesti, alagi, kottingbrunni és bécsi lóversenyek ideje alatt minden versenynap előtt, egyébkor hetenkint egyszer. TEL1UÉBEK ÉS BEMENJEK. Versenyhaíárnapok 1917. Április. Alag (Úri. Szövi) ... ... 1, 3, 5, 8, 9, 11, 12, 14, 15. Bécs 15, 17, 19, 21, 22, 24, 26, 28, 29. Káposztásmegyer (Pestv. Vers.) ... 23, 25, 27. Pozsony (eseti. Alag) (Url. Szöv.) 30. Bécs:.. - - - - - ... 1. Pozsony (eseti. Alag) (Url. Szöv.) 2. Budapest ... - 5, 6, 8,10,12, 13, 15, 17, 19, 20,22, 24. Káposztásmegyer (Pestv. Vers.) 14, 16. Bécs ... - — 27, 28, 31. Junius. Bécs ... 2, 3, 5, 7, 9, 10, 12, 14, 16, 17. Alag (Url. Szöv.) 3, 5, 7, 9, 11, 13. Káposztásmegyer (Pestv. Vers.) 17, 19, 21, 24, 26, 28. Alag (M. L. E.) ... ... ... ... 29. Julius. Alag (M. L. E.) .M 1, 3, 5, 7, 8. Siófok (eseti. Alag) (Url. Szöv.) 10, 12, 14, 15, 17. Bécs 15, 17, 19, 21, 22, 24, 26, 28, 29, 31. Káposztásmegyer (Pestv. Vers.)... 22, 24, 26, 29, 31. Augusztus. Bécs - -- 9, 4, 5. Káposztásmegyer (Pestv. Vers.) 2 Alag (Url. Szöv.) 5, 7, 9, 11, 12. Bialapest 15, 17, 19, 20, 22, 23, 25, 26, 28, 30. Szeptember. Budapest 1, 2. Alag (Url. Szöv.) 6,' 7, 9, 10, 12. Bécs ... 6, 8, 9, 11, 13, 15, 16, 18, 20. Káposztásmegyer (Pestv. Vers.) ... 17, 19, 21. Budapest ... ... 23, 25, 27, 29, 30. Október. 2, 4, 6, 7, 9, 11, 13, 14. 18, 20, 21, 23, 25, 27, 28, 30. 28, 30. Budapest Bécs Alag (Url. Szöv.J November. Alag (Url. Szöv.) ... Bécs 3, 3, 4. 4, 6, 8, 10, 11. Bruce Lowe.* irta: Lövik Károly. VI. Ezzel újra áttérlietüuk Bruce Lowe munkájára és pedig a 12-ik fejezetre, amely a gyors lovak (sprinterek vagy fíyerek) neveléséről szól. Müvének e részlete abból indul ki, hogy a legtöbb fenomenális ló és a sprinterek átlagos pedigreeje annyira hasonlatos, hogy az embernek joggal kell hinnie, hogy egy ló sem lehet kiváló, ha nincs nagymennyiségű sebessége (speedje). «IIa egy ló sebes, irja Bruce Lowe, a legtöbb esetben csak jó temperamentumának, szervezetének és megfelelő trainingjének kell lennie, hogy hosszú távolságon is megfelelhessen az eléje szabott föladatnak. A nagy llyerek * XXII. szemelvény Lövik Károly/« Könyv a magyar lóról» czimii hátrahagyott művéből. pedigreei azt mutatják, hogy vagy az apa vagy az anya bentenyésztés gyümölcse, vagy pedig maga az illető ló pedigreéjét kapcsolja össze egy közeli közös ős. Az ausztráliai Író a maga részéről jobban szereti, ha a beltenyésztés az anya oldalán áll. Példák : Domino (amelynek nagyanyja Gleucoera mutat keresztezést), Dr. Hasbrouck, Salvafor, Strathmore, Flying Ghilders stb. lennének. Az állóképesség és a. gyorsaság oly kérdések, amelyekről sokat irtak és sokat fognak írni. Bruce Lowe röviden foglalkozik e tárgygyal és tulajdonképpen arra a végső következtetésre jut, hogy a gyors és a kitartó ló azonos fogalmak. Ehhez persze sok szó fér. A mit Bruce Lowe a saturatióról ir, biológiailag tarthatatlan s abban ma már talán leglelkesebb hivei sem hisznek. (Legalább Allison nem.) így e fölött napirendre is térhetünk. Könyvének 14-ik fejezetében a szerző a fedező mének és tenyészkanczák véráramainak elhelyezéséről szól. «Ha a világ valóban nagy tenyészméneinek pedigreejét vizsgáljuk — irja — világosan látjuk, hogy azok nem bentenyésztés gyümölcsei, legalább is nem abban az értelemben, a mit ma e szónak adnak». Majd gróf Lehndorff imént idézett pedigreegyüjteményére hivatkozik, amely szerint a legjobb apaméneknél öt-hat generáczión kell áthaladnunk, mielőtt közös ősre akadunk. Nézete szerint azok a mének, a melyek nincsenek közeli rokonságban, előnyt érdemelnek azok fölött, a melyek bentenyésztés termékei. Az utóbbiakban túlteng a tulajdonság, hogy flyereket neveljenek. (Barcaldineról ez azonban nem épen áll.) Kanczáknál a helyzet fordított; a közeli keresztezést mutatók a ménesben a leghasznosabbak. Mi ennek a magyarázata ? Bruce Lowe azt mondja: a természet törvénye. És pedig: a kanczák inkább kibírják a keresztezést, mint a mének. Az ősállapotban egy-egy csoport kanczának csak egy mén jutott s igy a bentenyésztés folytonos volt. A természet parancsolta, hogy igy legyen és az anyag asszimilálódott. A mén azonban, mig el nem öregedett, nem tűrt társat maga mellett, ugy, hogy a fiatalabb ménnek egyebütt kellett szerencsét próbálnia. Ez a magyarázat sem fog mindenkit kielégíteni. Munkájának záró fejezetében a szerző a ménesről, annak üzeméről ir, figyelembe ajánlva a tenyésztőknek, hogy térjenek vissza azokhoz a véráramokhoz, a melyek erősebb csontozatot jelentenek (Melbourne, Toxophilite, West Australian stb.), azután ir a legelőkről, a paddockról, a takarmányozásról, a fölnevelésről (miközben nem egy helyes útra mutat), majd pedig a «nem törvényéről», a hol oda jut, hogy: az erősebb szülő határozza meg a nemet, még pedig fordított viszonyban, vagyis, ha az apa a fölényesebb, ugy jó kanczákat kell tőle várni, ha ez anya, ugy jó mént remélhetünk. Ez a tétel nem állja meg helyét, legalább az adott bizonyítékok nem elegendők rá. Bruce Lowe külön méltatást szentel végre az arabs lovaknak, a melyeknek vérfelf'rissitő fontosságára ismételten ráutal. Sőt, attól sem riadna vissza, hogy az angol telivért arabs vérrel keverjék s ez eljárás helyességére példának Ausztrália néhány versenylovát idézi, igy-elsőnek Loup Garout, két ausztráliai derby nyerőjét. Loup Garrou apja az imp. Lord of Thuine, anyja Hebe, az utóbbi apja imp. Május, anyja Latiak Rooklt, az utóbbi apja Satellite, egy importált arabs. Az 1893-ik év egy másik neves lova volt Trenchant. Apja Trenton, anyja Bridesmaid, apja Yattendon, anyja Ésperánce, ez uióbbiapja Glaucua, egy importált arabs. A kitűnő Dagworth szintén Gtacws-kanczára vezet". Hasonló kísérletek történtek Angliában (a hol rar, Blunt tudvalevőleg nagy híve az arab vérnek), sőt nálunk is, a nélkül azonban, bog) különösebb sikerük lett volna. Foglaljuk tehát össze Bruce Lowe tételeit, a melyek a következők: 1. Abból a körülbelül száz főre rugó kauezacsoportból, a mely a mai telivértenyésztés alapját adta, csak körülbelül ötvennek vannak még leszármazói. 2. Ez ötven családból csak mintegy husz játszik szerepet a modern pedigreekben, de közülük is csak kilencz-tiz család nélkülözhetetlen. 3. A legtöbb angol derbyt, Oaksot, St. Légért az 1, 2, 3, 4 és 5-ös családok nyerték. E running-családok a ló versenyzőképességét és életerejét képviselik, de (kivévén a 3-ast) mint sire-áramok nem eredményesek. A sire-családok a 3, 8, 11, 12 és 14 jegyűek. (A 3-as család tehát ugy running-, mint sire-jellegü.) 4. Egy mén sem lesz kiváló fedezőmén, ha nem származik egyenesen a 3, 8, 11, 12 vagy 14-es családból, avagy ha nincs e családra ojtva. A hol kivétel van, ott a ménhez beosztott kancza hozta meg a sire'-vonalat. 5. Nincs oly kiváló, modern telivér, a melynek három legközelebbi őse közül valamelyik ne tartozna a running- vagy sire-családba. 6. Jó mént akkor nevelünk, ha az apamén pedigreejének anyai oldalán a legjobb véráramokhoz fordulunk s azokat a párosított kanczában visszaadjuk. Jó kanczáknál fordítva áll a dolog. 7. A nem benteuyésztett (outbred) mének fölényben vannak a bentenyésztettekkel (inbred), mig kanczáknál a szabály forditva áll. 8. Fenomenális lovak pedigreejének harmadik vagy negyedik fokán erős bentenyésztést találunk, sőt vérfertőzésLés pedig vagy az apa vagy az anya származási táblájában. Hasonló vérre fogunk akadni többnyire a pedigree ellenkező részén. 9. Ha egy mén és kancza első párosításából kiváló versenylovat kapunk (mint Isonomy esetében), a kanczát helyes néhány évig ellenkező vérű ménnel fedeztetni, s csak akkor térjünk vissza az első izben használt ménre. Ha az első csik'ó tetszetős külsejű, de nem kiváló telivér, az adott páiositást tovább kell folytatnunk néhány évig, mint. azt Carbine esete mutatja. Ezzel lezártam volna Bruce Lowe munkájának ösmertetését. A kép azonban nem volna teljes, ha ezzel kapcsolatosan részletesebben nem terjeszkednék ki a telivér és félvértenyésztés egyik sokat vitatott pontjára: a beltenyésztésre, a melyről kivüle még sok szakembernek van mondani valója. Legközelebbi számunk szombaton jelenik meg. — A mai szám ára 50 fillér.