Vadász- és Versenylap 61. évfolyam, 1917

1917-01-08 / 1.szám

MJM •• ni^^^n 1917. január 8. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 17 IV. KÁROLY. A mi csöndes pagonyainkba, a mi mozgalmas trainingtelepeinkre is behatol az ünnepi harang- és ágyuszó. Minden kéz lehanyatlik és minden köznapi gondolat megáll és lelkesen csillogó szemmel nézünk Buda ős; vára felé, a hol egy ifjú leventét és viruló szép asszonyát avatják föl urunkká, királyunkká Szent István koronájával. A mi hammnk nem alkalmas ünnepi szózatokra, de a mi szivünk egy minden magyar emberével és a mitől a legszélsőbb kunyhó zsellérje és a legragyogóbb palota főura lángrakap és ékesszólóvá válik: a lelkesedés és az alattvalói hűség és szeretet érzése minket is eltölt és kitör belőlünk szent ünnepi lelkességgel. Egy uj, nagy és dicső jövőt Ígérnek nekünk fegyvereink győzelme és e nagy dicső jövőnek erőskaru és magyar­ságunkat értő és megbecsülő ifjú uralkodóban akad biztos irányitója. Magyar lelkesedéssel és hittel tápláljuk mi is a magyar reményeket. Hódoló bámulattal és ragaszkodással az ifjú királyi pár megvesztegető egyéniségében találjuk meg e remények biztositékát. Ez a lap az ország díszes termeiben és legtávolabbi zugiiban keresi föl a magyar sport és magyar vadászat barátait. Hadd találják benne is, a mitől most minden sziv és minden tájék visszahangzik, a kiáltást: Éljen a Király! Ma, mikor már tul vagyunk a gyász fájóbb hatásán és mikor már elhunyt jó királyunk történelmi fensége szinte szoborrá alakult ki méltatásokban és történelmi visszapillan­tásokban, nem kell tartanunk a stilustalan­ság vádjától, mikor megdicsőült I. Ferencz Józsefben invokáljuk felséges vadásztársun­kat. Emberileg közelebb érezzük magunkat hozzá mi, a kik ismerjük és vele megosz­tottuk azt a nemes szenvedélyt, valameny­nyiünknek lelkét tápláló, életét edző szóra­kozást — Neki, a legteljesebb, legintenzívebb öröm nyújtóját az uralkodás annyi emésztő gondja és fáradtsága közepette. Valamikor történelmi búvárlatok és lélektani tanulmá­nyok is meg fogják állapítani az összefüg­gést és a kölcsönhatást dicsőült királyunk mesés munkabírása és vadászati passziója, az ügyekben való teljes elmerülése és a leg­szabadabb és legjátékosabb hajlam között. Nekünk vadászoknak mindig szerető érdek­lődésünk középpontjában áll I. Ferencz József vadászi passziója s annál büszkébben emel­tük hozzá szemünket, mivel tudtuk, hogy hajlamai mellett tehetsége és hivatottsága, kitartása és szakértése alapján is az ország első vadászai közzé tartozott. Nem végez majd érdektelen munkát, a ki I. Ferencz Józsefnek, mint vadásznak képét és életét megirja. Számtalan tény és adoma van róla forgalomban nyugodtabb idő­ben okvetetlenül akad a ki ezeket össze­gyűjti és egységesen feldolgozza. A vadász első erényét dolgozószobájából hozta magával; a pontosságot. Percznyi késésről sem lehetett szó vadászaton, melyen a Felséges Ur résztvett. A lusták és hanyagok súlyos lelkiszenvedésekben találták bünteté­süket, mert minden késlekedő biztos lehetett benne, hogy Ő Felségét már a helyén találja. 3

Next

/
Thumbnails
Contents