Vadász- és Versenylap 60. évfolyam, 1916

1916-02-25 / 8.szám

76 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1916. márezius 24. Magánidomitó-telep Dunakeszin. Idomár: Butters Fred. Abrakmester : Mateyka J. Báró Rothschild Jenő lovai: 5é p m Cliaron Hazafi—Charybdis 5é p m: Scamp Robert lo Diable—Skimmery 5ó p m The Woolbeater Wool Winder—Thames 5é p m Tradition Beregvölg-y—

Transition 5é s k Journaliére Adam—A joór 4ó s m Swank Pardon—Százszorszép 3é s m Decorum Styx-Cordite II. 3ó sz in D. Q. C. Grey Melton—

Queen Caroline Magánidomitó-telep Alagon. (Pótlás.) Istállóvezető : Gróf Pejacsevich Albert. Idomár: Hesp József. Gróf Czii'áky Józspf lova: 3é p m Obsitos Gomba—

Old Stylo Báró Harkányi Andor lova: 2é p k Adna Adain—Halupsa Magánidomitó-telep Alagon. Idomár: Ball Tamás. (Pótlás.) Gr. Arco-Zinueberg M. lovai: 2é s m Maubeuge Michelangelo—Mirabilis 2é s m St. Mihiel Maxim—

Speechless 2é p m Ypern Icy Wind—Isar ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS. A tájfajía tenyésztés szervezetéről. Az országos lótenyésztés rovatában már több izben volt szó az országban létesített tájfajta tenyésztések fokozatos fejlődésérői. A következőkben magát az intézményt kívánjuk a «Vadászés Versenylap» olvasó közönsége előtt — ha röviden is — vázolni. A tájfajta tenyésztések megalakításának alapgondolata, hogy egy rendszeres tenyésztés fokozatos kiépítéséhez nem csak a ménanyag, hanem a kauczaanyag ismerete is feltéllenül szükséges. Másrészt pedig a tenyészanyagnak a tenyésztésre megőrzését a törzskönyvezés és az evvel járó kötelezettségek leginkább tudják biztosítani olyan országokban és lakosság mellett, a hol a köznek és a közjónak a tudata a népesség alsóbb rétegeit még nem iiatotta át teljesen. Magyarországot lótenyésztési szempontból már évekkel ezelőtt tenyészkerületekre akarták felosztani és a kormány részér. 1 meg is történtek a kezdeményező lépések e tervnek keresztülvitelére. Különböző ellenáramlatoknak hatása alatt mindamellett meg kellett állapodni a tervnél, mely azután nem is került megvalósulásra. Az ujabbi időkben mégis elérkezettnek látszott az időpont, hogy az ország olyan részeiben, hol erre a kedvező előfeltételek, elsősorban tehát egy félig-meddig egységes fajtajelleg, felta'álhatók, állami ellenőrzés és felügyelet mellett tájfajta tenyésztések alakíttassanak meg, ha lehet — minél nagyobb számban. Tájfajta tenyésztések — az azoknak inegalakithatását engedélyező ministeri rendelet szerint — a hidegvérű tenyészkeriiletek határain kivül az angol fajta, a nonius és a lippiczai ló tenyésztésére megalakulhatnak minden egyes állami fedeztetési állomás körzetében. Tiszta arabs fajta tájfajta tenyésztések, e fajta nagy szétszóródottsága folytán egyelőre nem létesíttetnek. Arabs fajtájú mének ennélfogva akár az egyes tájfajta fedeztető állomásokon, akár a rendes állami fedeztető állomásokon a szükséghez képest nyernek felállítást. Uj tájfajta tenyésztések létesítésénél, mely az alapszabályoknak felsőbb jóváhagyásával nyer befejezést, a legnagyobb fontossággal a tenyésztés alapjául szolgáló kanczaanyagnak osztályozása és ezen osztályozás alapján a törzskönyvbe való felvétele bir. E kérdéssel kapcsolatos magának az osztályozó-bizottságnak megalakulása is. A miniszteri rendelet szerint ezen bizottság tagjai az illetékes ménteleposztály parancsnokból ós a tájfajta tenyésztés helyi elnökéből áll, valamint az illető katonai lóavató-bizottságnak tagjai is közreműködnek a törzskönyvbe felveendő kanezaanyag megbirálásánál. Uyeténképen a helyes kiválasztás és selejtes tenyészanyagnak a törzskönyvezésből kizárása kellőleg biztosítottnak látszik. A kanczák 3 csoportba osztatnak: a) csoport: kifogástalan alkatú, tenyésztésre első sorban alkalmas kanczák; b) csoport : kevésbé elsőrangú, de egyébként, megfelelő tenyészértéket képviselő kanczák; c) csoport: visszautasított, tehát a tájfajta tenyésztésben való részvételre alkalmatlanoknak itélt kanczák. Ezen utóbbi kanczáknak jó állami ménektől származott, jól sikerült kanczaivadékai mindamellett felvételre kerülhetnek annak idején. A törzskönyvezett anyaghoz jó minőségű és megfelelő küllemű és fajtájú állami mének nyernek beosztást; ezen állami mének természetszerűleg első sorban a tájfajta kanczákat vannak hivatva befedezni. A kanczatulajdonosok kötelesek kanczáik után esett fiatal kanczacsikóikat az évenkinti osztályozásokhoz elővezetni, liol is azok, anyáikhoz hasonlóan osztályozás alá kerülnek. Bélyegzett és később törzskönyvezett fiatal kanczák a vezetőség előzetes engedélye nélkül el nem adhatók. Az évenkinti osztályozásoknál egyébiránt a tájfajta tenyésztés tagjai összes tenyészanyagukkal kötelesek megjelenni; tehát az abban az évben esetleg befedeztetni nem szándékolt kanczáikkal, azután a kancza- és méncsikókkal együttesen. A tájfajta csikók kivétel nélkül bélyegeztetnek és pedig a következőképen: a fajta bélyeggel (bal pofa), a születési évszám és a törzskönyvi számmal (bal nyereghely) és a tájfajta tenyésztés bélyegével (jobb nyereghely). Egy tájfajta csikónak a leszármazása tehát könnyen megállapítható. A tájfajta tenyésztésből származó mének állami díjazása idővel szintén meg fog történni. A díjazott mének tulajdonosai köteleztetni fognak a mént legalább 3 évig belföldi tenyésztésre használni és avval éveukint legalább 40 kanczát befedeztetni. Ilyen méneknek díjazásúnál elsősorban a jó magánménesek számának a növelése a ezé], melynek fokozatos elérésével az állami mének száma, esetleg-bizonyos fokig csökkenthető is lesz. Megemlítendő, hogy ezen mének egy külön nyitandó «ménjegyzékbe» fognak annak idején fölvétetni. A tájfajta tenyésztők bizonyos kedvezményekben részesülnek, igy pl. azok kauezáikat kedvezményes árért fedeztethetik be, továbbá a kancza visszasárlása esetén az ugrások száma korlátozva nincsen, teliát a mént akárhányszor igénybe vehetik a kancza fedeztetésére. A tenyésztőnek meg lehet a biztosítéka az iránt, hogy kanczája a hozzája leginkább illó ménhez kerül, hogy teuyószanyaga a jövendő lókiúllitásokon és lódijazásokon előnyben részesül, hogy végül az eladási alkalom iudokolt esetekben számára megkönnyittetik. Igy különösen meg lehet a reményük arra, hogy csikóikat az illető lóavató-bizottság elsősorban fogja vásárolni. Összefoglalva az iutézménynyel kapcsolatos kérdéseket, azt mondhatjuk, hogy az elsősorban is egy egyöutetii és ösmert leszármazási! tenyészanyttg kialakulását és ezeu tenyészanyagnak további kellő értékelését és megóvását fogja előidézni; ezzel kapcsolatosan természetszerűleg a népies köztenyésztés színvonalának és az országlóanyaga értékének állandó emelését. Másodsorban kedvező hatást várhatunk a tájlajta tenyésztés intézményének általánosításából azon irányban, hogy az az összetartás és együttműködés áldásos hatásait a népességgel hamarosan meg fogja ismertetni és igy a «közjó» fogalmának kialakulását mindenhol nagyban elő fogja segiteni. Harmadsorban végül — azt hisszük — a hadseregnek és a magánosoknak érdekei az intézmény fokozatos kiépítése után az eddigieknél jobban lesznek összeegyeztethetők. N. 0. Ifjabb Tisza István gróf a bihari lótenyésztésért. Ifj. Tisza István grót mint a biharmegyei lótenyésztési bizottság elnöke, már régebben tervezetet dolgozott ki a biharníegyei tá.,fajta lótenyésztés érdekében, de a háború megakasztotta az előkészítő munkálatokat. Most azonban, a midőn magasabb közgazdasági érdekek is követelik lóúllományunk felfrissítését, a terv újból napirendre került és annak kivitele érdekében Nagyváradon értekezletet tartottak, a melyen ifj. Tisza István gróf elnökölt. Ez alkalommal elhatározták, hogy a megye sik területein angol félvéreket, a hegyes vidékeken pedig lipiczai fajt fognak tenyészteni. Az értekezlet elfogadta a tervezetet és elnökké ifj. Tisza István grófot, alelnökké pedig Erős Zoltánt választották meg. Uj állami ménesek Alsó-Ausztriában, Az •osztrák földmivelési kormány, miután Radautzot már a hadüzenet után kiürítette, az ottani teuyészanyagot, mely egy ideig a Freudenauban, Kottingbrunnban, Mödlingbsn, Wieuer-Neustadtban stb. volt elhelyezve, az ausztriai tenyésztők régi kívánalmainak megfelelően alapított két uj ménesbe helyezte el. Az egyik uj ménes Waldhofban Kautnberg mellett, á másik pedig az Erlauf menti Wieselburgban talált otthonra. A waldhofi ménes az u. n. pavilon-rendszer alapján rendezkedett be, a mi több egymástól elkülönített méuesudvarból áll. Itt lesznek elhelyezve a radautzi ménesnek angol félvér és nehéz nyugati fajtái. A wieselburgi ménes, viszont csakis az angol telivértenyésztést tűzte ki programmjául, a minek megvalósítására körülbelül 100 telivér kancza fog a ménes rendelkezésére állani. A ménes a szép küllemre, keménységre és ellenállóképességre helyezi a fő súlyt. A ló mint tojásevő. A mai tojás-drága időben a köteles ámulattal fogadhatjuk a hirt, hogy vannak lovak, melyek naponta 30 tojást fogyasztanak el. A Dániában fedező és az ottani tenyésztésben általános ösmert birneves mén Aldrup Munkedal, mint értesülünk, a fennt emiitett tojásmennyiségen kivül naponta még kb. 6 kg. porezukrot, 7—12 kg. zabot és az ehhez tartozó melléktakarmányt (búzadara, répa) eszik meg. Ezen lukullusi étkezési módnak mindenekfeletti oka a hires ménnek a fedezési idény alatti abnormis nagy kihasználásában rejlik. Aldrup Munkedal u. i. nem kevesebb, mint 250 kanczát kap egy idényben és igy a reá ekként háruló nagy feladat elvégzéséhez feltétlenül kivánatos, hogy állandóan jó erőben maradjon. A fedezóméneknek tojással etetése egyébiránt Németországban, különösen Ostfrieslandban (Schleswig Holstein egy része) is divatos. Egy jó minőségű ottani fedezőmén naponta a következő dolgokat kapja: 6—8 kg. zab, 1—11/2 kg. bab, Pf, 2 kg. kenyér, V

2—1 kg. zöldborsó és 10 — 18 drb. tojás. Az itten adott «étlap» természetesen nem tekinthető háborús kosztnak és az idei fedeztetési idény alatt minden valószínűség szerint a mének részére is egyszerűbb takarmányozási mód állapíttatott meg. Kétségtelen, hogy nagy igénybevetel mellett az erős takarmányozás a mén jó kondiczióbau tartására és termékenységének megóvására feltétlenül szükséges. Mindazonáltal már ma megállapíthatjuk, hogy tenyészménéink tartásánál a háború előtti elveink alapján nem egyszer túlságosan pazarolva jártunk el és hogy e téren nagyobb takarékosság mellett sem fogunk hibát elkövetni. A lovaknak a háborúban való festéséről olvassuk, hogy Francziaországban, a hol ezen műveleteket legelőször kezdték, a festés előtt a ló bőrét 2°/

0 os ammoniakoldattal zsirtalanitják, a mi által a festék tovább tart é?. uem kopik le olyan gyorsan. Egy Lepiany nevű állatorvos állítólag egy uj szint és pedig: égszínkékéi állított össze, mely máris alkalmazást nyert. Angol telivér ménreproduktorainkról írott czikkben előfordult azon tollhibát, hogy «a kormáuy a franezia Adam importálása óta ujabb külföldi vásárlásoktól eltekintett» akként helyesbitjük, hogy ujabb külföldi import a «Register of thoroughbred stallions in Austria-Hungary 1912.» czimümunka megjelenése óta nem történt. Adam behozatala (1908.) óta ugyanis az állam tudvalevőleg még a következő apaméneket importálta külföldről: Cargill, Mirobolant, Simon Basse és William the Fourth. — Végül az egyes méneknek ujabban sikeres ivadékai felsorolásánál nein volt megemlitve Adamnalc Angolországban produkált kiváló ivadéka: Adam Bede, a mit ezennel pótolunk. DREHER ANTAL serU részvénytársaság Kőbányán. Ajánlja kitűnő minőségű, eredeti töltésű, palaczksöreit. Árjegyzéket kívánatra szívesen küld a serfőzde.